Rendezés

VI. A központi államigazgatás területi szervei - Baranya Margit: A telekkönyv funkciója és a telekkönyvi iratok 1873-1914. • 1970. [LSZ 1970/3. 572-618. p.]

jog kétféle: kézizálogjog vagy jelzálogjog. Ingatlant jelzáloggal, ingót csak kézizálog módjára lehet elzálogosítani. A zálogjog keletkezési módjai szerint a/ vagy szerződési vagy b/ birói, vagy végül c/ törvényes zálogjog. ad a/ A hitelező és elzálogitó megegyezéséből jön létre a zálogszerződés, amely ingatlanok esetében a jelzálogjog "bejegyzésére alkalmas okirat /telekkönyvi engedély/^kiadásában, más felől annak telekkönyvi bejegyeztetésében áll. ad b/ Birói zálogjog esetében a hitelező végrehajtást vezet adósa ellen; telekkönyvezett ingatlanon birói zálogjog a végrehajtási zálogjognak telekkönyvi bejegyzése utján keletkezik. ad c/ Törvényes zálogjog esetében a törvény engedi meg a hitelezőnek, hogy adósának dolgán önhatalommal zálogjogot szerezzen. A zálogjog alapján a jogosultnak egyfelől elidegenítő hatalma van, vagy pedig a bírósághoz fordulhat a dolognak kényszerelidegenitése végett. Elsőbbségi igényt is ád a zálogjog a jogosultnak. A jelzálogjognál a zálogtárgy nincsen a záloghitelező birtokában, hanem ez a jog csak arra jogosit, hogy a hitelező a zálogtárgyat - bárkinek a tulajdonába került is az -végrehajtás alá vonhassa és magát annak vételárából, mások kizárásával kielégíthesse. Az elzálogosítás nem birtokbaadással, hanem jelképileg, nevezetesen nyilvánkönyvi bejegyzéssel megy végbe. A jelzálogjog tárgya elsősorban a telekkönyvezett ingatlan, de tárgyai lehetnek a telekkönyvbe bejegyzett idegen dologbeli jogok is. A jelzálogjog tehát terhelheti magát az ingatlant, és beszélhetünk jogot terhelő jelzálogjogról is. A jelzálogjog intézménye az osztrák polgári-törvénykönyvön és az 1855. évi telekkönyvi rendeleten alapul. A telekkönyvek szerkesztése alkalmával a betáblázási könyvekben bejegyezve volt követeléseket /a hitelezők bejelentése alapján/átvezették a telekkönyvekbe, a régi terhek számára nyitott C/a lapra s azok ez alapon elsőbbséget nyertek a 0 lapra bejegyzett uj terhek előtt. Tehát a betáblázás valóságos jelzálogjoggá alakult át. A jelzálogjogi törvény a jelzálognak háromféle alakzatát különbözteti^meg: a/ a közönséges jelzálogjogot, b/ a biztosítéki jelzálogjogot és c/ a telekadósságot. &/ Közönséges jelzálogjogot csakis valamely követelés okából lehet alapítani, avégből, hogy a jelzálogos hitelező 606