Rendezés

VI. A központi államigazgatás területi szervei - Baranya Margit: A telekkönyv funkciója és a telekkönyvi iratok 1873-1914. • 1970. [LSZ 1970/3. 572-618. p.]

lekkönyvi helyesbités alkalmával kérheti, hanem ezenkívül is bármikor külön a saját telkére nézve /de legalább 2 évi^birtoklás alapján/, a telekkönyvi hatósághoz intézett kérvényében. Az örökösödési eljárás során hivatalból is megindítják erre a lépéseket, ha kitűnik, hogy a hagyatékhoz tartozó ingatlan nincsen az örökhagyónak nevére "bejegyezve. Tehát -az a tényleges birtokos is bejegyeztetheti tulajdonjogát a telekkönyvbe, aki az ingatlannak valósággal tulajdonosa, azt sajátjaként birtokában tartja, de tulajdonjoga telekkönyvileg bejegyezve nincs. Telekkönyvi bejegyzés tárgya az ingatlan tulajdon^közösségének megszüntetése is, ezt bármelyik tulajdonostárs követelheti. Ez iránti keresetet a telekkönyvi hatóságnál kell beadni, mely előbb a per feljegyzéséről gondoskodik és aztán teszi át a keresetet a per bíróságához. Vannak azonban szervezett tulajdonközösségek is, amelyeket nem lehet bármikor egy-egy tulajdonostárs' kérelmére felbontani, amelyek a többségi elv széleskörű érvényesülésével biztositják a közösség állandóságát. Ilyenek: a nemesi közbirtokosság. Ha a község határán belül több nemesi birtok volt, ezeknek földesurai bizonyos ingatlanokat /legelőt, erdőt/ közösben tartottak és a királyi kisebb haszonvételeket is /főleg az italmérést, halászatot/ közösen gyakorolták. E nemesi ingatlanok és jogok közössége a közbirtokosság, melyben mindazok résztvesznek, akik az illető községben nemesi ingatlant szereztek. De voltak a nemesi községekben is erdők és nádasok amelyeket a kisebb nemesek már a jobbágyság idejében is közösen használtak. Ezek a kisebb nemesek tulajdonába kerültek olyan arányban, amilyen arányban addig használati joguk volt rá. Az urbériség 1848-ban kimondott eltörlése után rendelkezések alakitották át közbirtokosságokká azokat a legelőket és erdőket, amelyek azelőtt földesúri tulajdonban voltak ugyan, de amelyekben a jobbágyoknak is volt legeltetési, ill. faizási joguk. Annak megállapítása, hogy az egyes közbirtokosokat a közös ingatlanokból, vagy jövedelmekből mennyi illeti, arányositási eljárás utján történt. Pl. a közös legelők telekkönyvi tulajdoni lapja -- az esetek többségében - egyénileg feltünteti a tulajdonostársakat és illetőségeik nagyságát. Az esetek másik csoportjában a tulajdoni illetőség használati illetőséggé változik át.:.•••A tulajdoni igény két főiránya szerint, vagy a birtok visszaszerzésére vagy a jogellenes háboritás megszüntetésére irányul. Ezért, a tulajdoni igény birói érvényesítése eseté-600 ,.,