Rendezés

VI. A központi államigazgatás területi szervei - Baranya Margit: A telekkönyv funkciója és a telekkönyvi iratok 1873-1914. • 1970. [LSZ 1970/3. 572-618. p.]

telekkönyv tartalmát helytelenné teszi, mert nem felel meg a valóságos jogi helyzetnek. A telekkönyv tartalmának helyreigazítása kétféle módon történhetik: törléssel, vágyba tartalom helyesbítésével. A bejegyzést törlik a bejegyzés eredeti érvénytelensége vagy a bejegyzés helyességének megszűnte miatt. Másfelől ide tartoznak különösen azok az esetek is, amikor a tulajdonos az ingatlant bizonyos jogosítványok fenntartásával ruházta át; igy pl. a haszonélvezet fenntartásával; vagy pl. a vételárhátralék fejében jelzálogjogot^ tartott fenn, elidegenítési tilalmat, vissza- vagy elővásárlási jogot kötött ki: Az ilyen fenntartott jogot az ingatlan átírásával kapcsolatban hivatalból kell a telekkönyvbe bejegyezni. Ha ilyen fenntartott jogot nem jegyeztek be, a tulajdoni átirás részben érvénytelen és a helyesbítés perrel követelhető. A helyreigazításra jogosult fél tehát pert indíthat a bejegyzés törlésére, avagy a helyesbitésül megkívánt bejegyzés tűrésére. Van tehát nem csak jogváltoztató bekebelezés, hanem helyesbítő bekebelezés is, ugyanúgy van jogszüntető törlés és helyreigazító törlés is. Ha a telekkönyv tartalma amiatt helytelen, mert a telekkönyv szerkesztésekor, vagyis a helyszíneléskor nem a valóságos jogállást vették fel a telekkönyvbe, a telekkönyv helyesbítése végett kiigazítási per indítható, ill. jegyezhető fel a telekkönyvben. A telekkönyvezett ingatlant átruházó szerződés csak ugy hatályos, ha a szerző tulajdonjogát a telekkönyvbe bejegyzik; ezért nagyfontosságú, hogy aki ingatlant szerez, tulajdonjogát a telekkönyvbe azonnal jegyeztesse be, Az árverési vevő is csak azáltal válik a megvett ingatlan tulajdonosává, ha őt a telekkönyvbe bejegyzik. Az árverés valójában kényszerelidegenités, a bekebelezést a telekkönyvi hatóság hivatalból rendeli el, vagyis ez a birói határozat lép a bekebelezési engedély helyébe. Már az árverési hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg az árverés elrendelését is feljegyzik a telekkönyvben. A kisajátítás is hatósági kényszerrendelkezés, mely a tulajdonos rendelkezését pótolja. A tulajdon kisajátítás esetén is csak a telekkönyvi bekebelezéssel megy át a kisajátítóra. A telekkönyvi jog külön taglalja a telekkönyvön kívüli tulajdonszerzést; ilyenek az öröklés, az élők közti dologi váromány beállta és az elbirtoklás. Ezekben az esetekben a telekkönyvi bejegyzés nem szükséges a tulajdon megszerzéséhez, hanem a tulajdonváltozás a szerzési tények erejénél fogva telekkönyvön kívül áll be. így a telekkönyvön kívüli tu~ 597