Rendezés

VI. A központi államigazgatás területi szervei - Baranya Margit: A telekkönyv funkciója és a telekkönyvi iratok 1873-1914. • 1970. [LSZ 1970/3. 572-618. p.]

lajdonosnak bejegyzése a telekkönyvbe nem a tulajdonjog meg­szerzéséhez szükséges, hanem csupán a már /telekkönyvön ki­vül/ megszerzett tulajdonnak nyilvánkönyvi feltüntetésére szolgál. így az örökösödési eljárást befejező tanusitvány - hagyaték - átadó végzés, örökösödési vagy hagyományi bizo­nyítvány - csupán az örökösnek vagy a hagyományosnak közhi­telű igazolását jelenti, tehát megállapítja, hogy kit kell az eljárás adatai szerint örökösnek tekinteni. ÉLők közti várományt is feljegyeznek a telekkönyvben a tulajdon korlátozásaként. Ajándékozás esetén is ha az aján­dékot azzal a feltétellel ruházzák át a megajándékozottra, hogy annak halálával gyermekére szálljon; ilyenkor is a gyermek apja halálával nem utóöröklés, hanem élők közti vá­romány címén kapja az.ingatlant. A telekkönyvön kivüli tulajdonszerzés harmadik fajtája az elbirtoklás. A telekkönyvezett ingatlan tulajdonát te­lekkönyvi bejegyzés nélkül, a telekkönyvbe bejegyzett tulaj­donos ellenére is megszerzi az, aki az ingatlant 32 évig sajátul békén birtokolta. Ez esetben az elbirtokló a telek­könyv tartalmi helyesbítését kívánhatja, követelheti, hogy a volt tulajdonos adjon ki részére bejegyzésre alkalmas okiratot. Ennek megtagadása esetén az elbirtokló pert indít­hat a /névleges/ telekkönyvi tulajdonos ellen, hogy az in­gatlant ő reá írják át. Találkozunk telekkönyvi elbirtoklással is, amikor az érvénytelenül bejegyzett /ál-/ tulajdonos bejegyzésétől szá­mítva 32 év a törlési per megindítása nélkül eltelt és ezzel az áltulajdonos bejegyzése megtámadhatatlanná vált. Ennek következményeként a bejegyzés alaki jogerőre emelkedett, a bejegyzett személy megszerezte a javára bejegyzett jogot. Beszélhetünk nem telekkönyvezett ingatlan szerzéséről is. Telekkönyvön kivül megy végbe az újonnan keletkezett in­gatlanrész szerzése is, ilyenek: iszapolás, sodorvány, elha­gyott meder, mederben támadt sziget, melyet növedék utján való tulajdonszerzésnek is mondunk, mivel az uj ingatlanrész mindig már meglévő ingatlanhoz /a parti birtokrészhez/ járul alkotórészül. A telekkönyvezett ingatlan tulajdonának élők közti át­ruházása esetében a tulajdon átszállása a szerzőfélre csak a telekkönyvi bejegyzéssel megy végbe. Lehet, hogy ugyanazt az ingatlant a tulajdonos egymás után két különböző személy­nek adta el. Ezek közül azonban tulajdonossá csak az egyik válhatik; nevezetesen az, akinek a telekkönyvi bekebelezés iránti kérvénye előbb érkezett a telekkönyvi hatósághoz. Bí­róságaink a kétszeri eladás és hasonló összeütköző jogszer­zések esetében a birtokba lépett telekkönyvön kivüli előbb-598

Next

/
Thumbnails
Contents