Rendezés

VI. A központi államigazgatás területi szervei - Baranya Margit: A telekkönyv funkciója és a telekkönyvi iratok 1873-1914. • 1970. [LSZ 1970/3. 572-618. p.]

beérkezésének időpontjában már tudomást szerezhessen a telekkönyvet megtekintő személy arról, hogy egy még el nem intézett kérelem van az illető betétben felvett ingatlanra vonatkozóan a telekkönyvi hatóságnál. Hogy tiszta képet nyerjen, ezt az iratot meg kell néznie. Itt emlitem meg azt a telekkönyvi gyakorlatot is, hogy a tulajdoni jogosultakat, akiknek tulajdonjoga, illetve tulajdoni illetősége /hányad/ másra szállott át, ^a telekkönyvi betétben is, a telekjegyzőkönyvben is nevük aláhúzásával' jelezték. Bár az iktatás rendszere a 42.100/1914. I.M. sz. rendelet értelmében nem változott, az irattározás, irattári jelzetelés módosult. Az egy ügyre vonatkozó beadványokat most. is ugyanazzal az irattári jellel látják el, de itt az évszám is szerepel jelszámként. Az irattári jel tehát két számcsoportból áll. Első része római vagy arab egész szám; ez azt a községet jelzi, amelyben az az ingatlan fekszik, amelyre a beadvány vonatkozik. Második része tört szám, amelynek a számlálója azt mutatja, hogy arra a községre vonatkozóan hányadik ügy, nevezője pedig az ügy első beadványának érkezési éve pl. 14/32/1930. /1915 előtti jelzet mint emiitettük a következő volt: 38 A/450./ Az irattári jelekről községenként "Irattári jelkönyv"et vezetnek. A jelkönyvben, minden községnek külön száma van, amely a birósághoz tartozó községek számától függően római vagy arab szám. A beadványok iktatószámát feltüntetik az irattári jelkönyv rovatában. 1915-től is vezetik az irattári sorkönyvet az iktatószámok sorrendjében, ennek első rovatába vezetik be a beadványok iktatószámait. Irattárba helyezéskor az irattárba helyezés napját és az irattári jelet bevezetik az iktatókönyv "Jegyzet" rovatába, továbbá az irattári sorkönyv második rovatába. A telekkönyvi ügyintézés és irattározás rendszere tehát nagyon pontos és egységes elvek alapján, a törvényes rendelkezéseknek megfelelően történt. E több különálló részből összetett nyilvántartási rendszer um. betétek, térképek, mutatók és irattár, - nyilvános, bárki megtekintheti. Ez egyfelől lehetőség, másfelől kötelezettség is; aki telekkönyvi jogot akar szerezni, annak a telekkönyvet meg is kell tekintenie. A nyilvánosság elve jelenti továbbá azt is, hogy a telekkönyv tartalmáról feljegyzéseket lehet késziteni és hiteles másolatokat lehet kapni. A telekkönyvi hatóság a telekkönyvek vezetését perenkivüli eljárással látja el, a telekkönyvi kérvény tartalma alapján határoz. A feleknek azonban a telekkönyvi bejegyzés vé-594