Rendezés

VI. A központi államigazgatás területi szervei - Baranya Margit: A telekkönyv funkciója és a telekkönyvi iratok 1873-1914. • 1970. [LSZ 1970/3. 572-618. p.]

bevezetéseknél a határozatok leirása és kiadása; az iratok irattári kezelése és az okiratok őrzése; & telekkönyvek és a telekkönyvi munkarészek őrzése, feltárása, róluk másolat kiadása és az ezzel kapcsolatos egyéb tennivalók. IV. Telekkönyvi iratkezelés A jelzett 42.100/1914. IJYL sz. rendelettel a telek­könyvi ügyintézés decentralizálását vezették be.. Mig a tör­vényszékek, mint telekkönyvi hatóságok hatásköre első és másodfokon több járásra kiterjedt, 1915-től minden járásbí­róság külön telekkönyvi hatóságként működve, hatásköre csak a járásban levő községekre terjedt ki. Ettől kezdve a telek­könyvi iratok irattározási jelzete is módosult. Iktató és mutató könyv vezetése lényegében nem válto­zott. A telekkönyvi ügyek iktatókönyvében az iktatószámok minden év első napjától 1-el kezdődnek és december 31~ig megszakitás nélkül folynak. Az iktatószámot feljegyzik az iratokra; az irat iktatószáma, törve az iktatás évének számá­val és kiegészítve a telekkönyvi ügyszakot jelentő tk. betűk­kel alkotja az irat iktatószámát pl. 240/1915 tk. A telekkönyvi ügyekről vezetett mutatókönyv 1-ső rova­tába vezérszóként végrehajtási ügyben a végrehajtást szenve­dő nevét, más telekkönyvi ügyben annak a nevét jegyzik be, aki ellen a telekkönyvi bejegyzést kérik. A 2. rovatba az irat iktatószámát és rövid megjelölését irják be. Azonos ügyben később érkezett iratok iktatószámát és tárgyát is be­jegyzik a második rovatba. ^Az iratokat irattárba helyezésük előtt széljegyzéssel látják el. A Tkv.r* 161. §-a előirja, hogy az iratok számá­nak a telekkönyvi betétre /telekjegyzőkönyvre/ ceruzával való^feljegyzését /széljegyzést/ és a szemlét még a beadás napján el kell végezni: a széljegyzést az iraton, a telek­könyvi betét /telekjegyzőkönyv/ illető lapjának feltüntetése mellett, a^széljegyzést teljesitő telekkönyvvezető vagy ke­zelő aláírásával tanusitja. A telekkönyvi hatóságokhoz jut­tatott ügydarabok, beadványok elintézése ugyanis nem törté­nik meg nyomban a beadáskor, hanem csak ahogy azt az ügyfor­galom lehetővé teszi; a. végzésben elrendelt bejegyzés pedig csak az elintézést követően kerülhet be a betétbe. A telek­könyv nyilvános lévén, időközben számos érdekelt tekintheti meg a betétet, amely félrevezetné a betekintőt, ha az elin­tézés alatt álló beadványokra a széljegyzés fel nem hivná a figyelmet. A széljegy alkalmazását a közhitelesség elve is megkivánja. A széljegyzés célja tehát az, hogy az uj kérelem 593

Next

/
Thumbnails
Contents