Rendezés
Általános - Utasítás a levéltári iratanyag rendezésére. Tervezet. • 1957.03.25 [86401-10-1/1957 LOK]
£Gko(vgx%í K. TEHVEZET Utasítás a levéltári iratanyag rendezésére, Az iratrendezés! munkában három egymással szorosan összefüggő, sőt a leggyakrabban egymással összefonódó munkafázist különböztetünk meg. E munkafázisok megkülönböztetése nem jelenti azt, ho^y ugyanazon iratanyag rendezésének egyes fázisait egymástól függetlenül más és más dolgozók végezhetnék el. A rendezési munka csak abHan az esetben lehet igazán eredményes, ha annak valamennyi fázisát ugyanaz a levéltáros végzi el, vagy legalább is irányítja, A munkafázisokat tehát tisztán módszertani szempontból különböztetjük meg egymástól. A rendezési munka három munkafázisa: 1. / a rendezési munka előkészitése, 2. / a rendezési munka végrehajtása és 3. / a rendezési munka eredményeinek rögzitése. 1, A rendezési munka előkészitése. a./ Tájékozódás az iratanyag állapotáról. A rendezési munka általában a rendezecdő iratanyag való tájékozódással kell kezdődjék. Az előzetes tájékozódásnak elsősorban az a célja, hogy a levéltáros minél pontosabban megállapítsa az anyag állapotát és öszszetételét, *áeg kell Így állapítania, hogy egy vagy több szerv* iratai találhatók-e a rendezendő iratanyagban s ha több szerv anyagáról van szó, ezek Összetartozó vagy egymástól távsl eső szervek voltake? Ha egy szerv iratai képezik a rendezendő anyagot, ezek egy vagy több sorozatba*"*" voltak-e osztva? Gyűjtemények iratait általában az iratokat létrehozó szervek szerint csoportosítjuk. +A szerv kifejezés alatt itt és a továbbiakban nemcsak hatóság és hivatali szervet, hanem mindenfajta iratképzőt /fondképzőt/ értünk,legyen az akár hatáság, hivatal, akár vállalat, egyházi testület, család, vagy akárcsak egy magánszemély, *+ A sorozat kifejezés alatt nemcsak a kronologikus, alfabetikus, numerikus s egyéb nem tárgyi szempont szerint csoportosított iratok • egységét értjük, hanem valamely szerv iratainak egy, bármilyen szempont alapján külön kezelt részét. A kifejezést tehát az állag ill. a fondrész kifejezés helyett alkalmazzuk.
