Rendezés

VI. A központi államigazgatás területi szervei - Baranya Margit: A telekkönyv funkciója és a telekkönyvi iratok 1873-1914. • 1970. [LSZ 1970/3. 572-618. p.]

tott nehézségek és felszólalások birói eldöntése általi megállapításából, nemkülönben a régi betáblázott követeléseknek a biróságnál bejelentés utján történő jelzálog! átkebelezéséből". /Tk. Rt. 3.§./ Azon a napon, amelyen a bírósági hivatalos cselekmények megkezdődtek, kezdődött egyszersmind a közzétett telekjegyzőkönyvnek telekkönyvképpen! vezetése is.. -Az 1861. évi Országbírói Értekezlet az általa megalkotott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok-ban ideiglenesen, "az országgyűlés intézkedéséig" hatályban tartotta az Optk.nek mindazokat a rendelkezéseit, amelyek a telekkönyvvel kapcsolatban állván, "a telekkönyvek tárgyát képező valamely dolog szerzése vagy elidegenítése módjait meghatározzák", illetőleg "amelyek valamely telekkönyvi jog megszerzésére és elenyésztésére alapul szolgálnak". Ennek megfelelően ugyancsak hatályban tartotta /l45.§./ ~ némi kiegészítéssel - magát a telekkönyvi rendtartást is, mondván, hogy "a jog és vagyon biztonsága s az ezen alapuló közhitel a telekkönyvi rendszerrel szoros egybefüggésben" van, és a telekkönyv a magyarországi hitelbank felállításának is feltétele. Az 18 53 után készült telekjegyzőkönyvekre vonatkozólag az volt a terv, hogy ezek - ugy, mint a helyszínelés! jegyzőkönyvek - csak ideiglenes telekkönyvekül fognak szolgálni addig, amig elkészülnek a végleges telekkönyvek, amelyek "különös telekkönyvi betétek"-ből állottak volna s amelyek a felszólalási és követelésbejelentési határidő eltelte után készültek volna. Ezekről szól "a telekkönyvi rendtartás 44TM 4'7.§-a. A tervezett különös telekkönyvi betétek elkészítése azonban elmaradt. Sokkal később történt meg a betétszerkesztési eljárás. Az ennek során készült betéteket azonban nem lehet azonosnak tartani a telekkönyvi rendtartásban beigért különös telekkönyvi betétekkel. Az 1853 után készült telekjegyzőkönyvek az idők folyamán elavultak, a bennük foglalt bejegyzések a tényleges állapotoknak nem feleltek meg. Ezért a törvény elrendelte a telekjegyzőkönyvekből telekkönyvi betétek szerkesztését. Az első betétszerkesztési törvény az 1886: XXIX. te, amely a telekkönyvi rendszer továbbfejlesztését és részben módosítását is jelentette. E törvénycikket csakhamar követte az 1889. évi XXXVIII. te, az 1886: XXIX. to. módosítása és pótlása tárgyában. Ez 37 §-on keresztül az alaptörvénynek nagyon sok rendelkezését módositja. Az előbbi két törvénycikk módositásáról és pótlásáról szól az 1891: XVI. te. Csak évekkel később bocsátotta ki az igazságügyminiszter az un„ betétszerkesztési utasítást, vagyis a 19*665/1893 <> I.M. rendeletet. Ez a nagyfontosságú rendelet 178 §-ban szabályozza a betétszerkesztési eljárást. 1900-ban még egy te. jelent meg az előző éviek 580