Rendezés

VI. A központi államigazgatás területi szervei - Baranya Margit: A telekkönyv funkciója és a telekkönyvi iratok 1873-1914. • 1970. [LSZ 1970/3. 572-618. p.]

módosításáról és kiegészítéséről. Mindezek a törvények ér­vényben maradtak az 1938: XI. te. hatálybalépéséig. A betétszerkesztési jogszabályok száma nagy. Tannak kö­zöttük olyan rendelkezések is, amelyek nemcsak a betétekre, hanem a telekjegyzőkönyvekre is vonatkoznak. így pl. az 1886: XXIX. te. 76. §-a tizenkét felhatalmazást tartalmaz az igazságügyminiszter részére különféle olyan kérdések rende­leti utón való szabályozására, amelyek legnagyobbrészt nem­csak a betéteknél, hanem a telekjegyzőkönyveknél is alkalma­zásra kerülnek. A betétszerkesztés amellett, hogy iparkodott összhangba hozni a telekkönyveket a tényleges állapottal, amely a te­lekjegyzőkönyvek szerkesztése óta megbomlott, főleg azt a célt követte, hogy összhangot hozzon létre, a telekkönyv, továbbá az állandó kataszteri földmérés és földadónyilván­tartás adatai között. Telekkönyvi betétek tehát csak ott lehetnek, ahol az állami földmérés már befejeződött. E mun­kálatok azonban elhúzódtak, földmérési munka hiányában még ma is vannak un. telekjegyzőkönyves községek, betétszerkesz­tés nélküle Ezekben a községekben a telekkönyvi munkálatok során betétek hiányában e jegyzőkönyveket használják. Mind­ezek után rá kell mutatni arra a különbségre, amely a hely­színelés! munka alapján készült telekjegyzőkönyv, és a rész­letes kataszteri felméréssel készült betétek között van. A telekjegyzőkönyvek és a telekkönyvi betétek egyformán hármas tagolásuak? amelyeknek mindkettőnél azonos feladata van, Az A lap a birtoklap, a B a tulajdoni, a C a teherlap. Lényeges különbség, hogy amig a telekjegyzőkönyv egyes ada­tai /terület, művelési ág/ kevésbé szabatos, nem pontos fel­mérés alapján kerültek bejegyzésre, addig a telekkönyvi be­tétek adatait szabatos, részletes felmérés, /ill. osztályba­sorolás/ alapján állapították meg. Továbbá* a betétekben a betétszerkesztést követő időkben beállott változásokat /terü­let, térképi állapot, művelési ág/ a terület szerint illeté­kes földmérési felügyelőség bemérései alapján nyilvántartot­ták /a változásokat átvezették/, a telekjegyzőkönyveknél azonban ilyen nyilvántartás nem volt. Jelentős különbség az is, hogy a telekkönyvi hatóságoknál őrzött telekjegyzőköny­vek mellékletét rendszerint csekély műszaki értékű térkép, illetve csak vázlat képezi, a telekkönyvi betétek mellékle­tei viszont szabatos, pontos mérnöki munkák alapján készült telekkönyvi térképek, amelyek nagyméretarányu telekkönyvi térfogatokkal készültek. A telekjegyzőkönyvek nem tüntették fel a kataszteri tiszta jövedelmet, a betétek igen. /Ennek feltüntetését a betétekben a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930: XXXIV. te. 94. §-a szűntette meg./ 581

Next

/
Thumbnails
Contents