Rendezés

V. Mezővárosok, rendezett tanácsú városok, községek - Ujlaky Zoltán: A községi iratok rendszerezése a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban. • 1984. [LSZ 1984/1–3. 117-129. p.]

kisközségek felett álló szervezetet, tehát a körjegyzőség keretében levéltárilag sem volt szerencsés összevonni önálló községeket. Balázs Péter is többször rámutatott arra, hogy a kisközségek önálló képviselőtestülettel rendelkeztek. A körjegyzőségi fond kialakítása teljesen mesterséges, mintegy levéltári gyüjtemény-jellegű, s ellentétes a közigazgatási szervezeten alapuló fondképzés elvével. 1962-ben megjelent a fondjegyzék-szerkesztési alapelvek utasítása, mely szerint a községi fondDkat még nem kellett fondszámmal ellátni. A fondjegyzékben a községi iratokat ideiglenesen 1950-ig a polgári korszakhoz sorolták, utalva arra, hogy a későbbi rendezés után a XXII. fondcsoportba kerül az 1945-1950 között keletkezett iratanyag. 1964-ben jelent meg Oltvai Ferenc tanulmánya a községi levéltárak rendezéséről. A szerző a polgári korszakban a körjegyzőség és a nagyközség iratanyagát levéltárnak tekintette. A levéltárba beletartoztak a körjegyzőségbe tartozó kisközségek fondjai is. A községi levéltáron belül a feudális és a polgári kori iratok elkülönültek. A szerző indokoltnak tartotta, hogy a községi iratoknál a felszabadulás időpontja határvonal legyen. Véleménye szerint a társadalom fejlődésében bekövetkezett alapvető változásoknak megfelelően a községi levéltár feudális, polgári és szocialista kori iratokra tagolódott. A levéltáron belül a polgári kori szervezeti egységek fondképzőknek minősültek. A szocialista kori iratok rendszerezését a polgári kori fondok tagolásához hasonlóan javasolta .8 elvegezni. A tanulmány megállapításaival néhány hozzászólás is foglalkozott. Komoróczy György felvetette, hogy az 1871. évi községi törvény után uj periódust kell nyitni a polgári korszakon belül. Javasolta azt is, hogy a Tanácsköztársaság iratait legalább a nyilván-120