Rendezés

V. Mezővárosok, rendezett tanácsú városok, községek - Ujlaky Zoltán: A községi iratok rendszerezése a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban. • 1984. [LSZ 1984/1–3. 117-129. p.]

tartó segédleten külön fondként ki kellene emelni. Kanyar József szerint a felszabadulás nem tekinthető a községi közigazgatás életében fondképző határvonalnak. Ugyanis a felszabadulás a polgári kori közigazgatási szervezetet nem törölte el, s nem is alakitotta át lényegesen. Lakatos Ernő is kifejtette, hogy az első községi törvény után, 1872-vel uj fondot kellene kezdeni. Véleménye szerint a fondképző cimében mindig a szerv neve szerepeljen, pl. a község képviselőtestületének iratai. Külön állagnak rninősitett minden önálló iktatással rendelkező iratsorozatot. A gyűjteményes állagokat lehetőleg kerülni kell szerinte. 1967 folyamán a Debreceni Állami Levéltárban átrendeztük a községi iratokat. A rendezési elveket Komoroczy György igazgató állapította meg. Minden község iratanyagát külön fondnak tekintettük, a kisközségeket sem vontuk össze körjegyzőségbe. Hajdú-Bihar megye községeit betűrendben fondsz'ámoztuk le, eltérve a korábbi számozástól. Az állagbeosztást nem a községi szervezet alapján alakítottuk ki, hanem az egyes történeti korszakokat tekintettük állagoknak: a = feudális, b = polgári, c = szocialista kori iratokat jelölt. Azok a szervezeti egységek, melyek Oltvai Ferenc tanulmányában fondképzők voltak, mint pl. a képviselőtestület, az elöljáróság, a közgyám, a községi biróság, levéltárunkban sorozatképzők voltak. Komoroczy György más sorrendben csoportositotta az iratsorozatokat, mint az addigi tanulmányok. A képviselőtestületi jegyzőkönyvek után helyeztük el a közigazgatási iratokat, nyilvántartásokat, majd a háztartási iratokat, a költségvetéseket, számadási főkönyveket, zárszámadást, a vagyonleltárt, a pénztári főnaplókat és naplókat. A háztartási iratokat tehát nem az önkormányzat iratainak tekintettük, mivel a községi közigazgatás vezetője, a főjegyző 121