Rendezés

V. Mezővárosok, rendezett tanácsú városok, községek - Ujlaky Zoltán: A községi iratok rendszerezése a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban. • 1984. [LSZ 1984/1–3. 117-129. p.]

B/ Gazdasági ügyek iratai C/ Egyéb feudáliskori iratok II. A polgári kori község iratai 1/ A községi önkormányzat iratai 2/ Községi közigazgatási és biráskodási iratok 3/ Adóigazgatás és tulajdonnyilvántartás iratai 5/ Egyéb községi iratok A szerző megemlitette még, hogy egy körjegyzőség iratainak rendezése esetén előbb a körjegyzőség egészére vonatkozó közigazgatási iratokat kell rendszerezni, s azután következnek a körjegyzőséghez tartozó kisközségek feudális, önkormányzati és adózási iratai Az 1950-es, 1960-as években levéltárunkban is egy-egy község fondja a feudális kortól a tanácsok megalakulásáig, 1950-ig terjedt. Az akkoriban végzett rendezések során az iratsorozatokat ezen időhatárok között alakitották ki, pl. a jegyzőkönyvek, a közigazgatási iratok, pénzügyi nyilvántartások sorozatait. A levéltár a gyakorlatban nem alkalmazta a szakirodalomban felvetett periodizációt a feudális és a polgári korszak elválasztásával, sőt az 1945 utáni időszakot is a polgári korszakhoz számították. A Bihar és a Hajdú vármegyei községek iratait megyék szerint külön betűrendben helyezték el. A községi fondokat nagyjából Balázs Péter 1953. évi sémája alapján rendezték. Már az 1950-es években végzett rendezések során minden község iratanyagát önálló fonónak minősítették levéltárunkban. A kisközségek iratait nem vonták össze körjegyzőségek szerint. Ez történetileg is helyes megoldást jelentett, mert a körjegyzőség nem önkormányzati szervezet volt, a kisközségek csupán az igazgatási költségek viselésére társultak ebben a formában. A közös igazgatási teendőket a körjegyző látta el, ő azonban nem hozott létre a társult 119