Rendezés

V. Mezővárosok, rendezett tanácsú városok, községek - A községi iratanyag rendezési eljárásáról. (A Vas Megyei Levéltár beszámolója) • 1966 u. [sz. n]

1907-ben önálló körjegyzőséggé alakult, igy 1907-től saját fondja van. Az elmondottak alapján egy egyszerű kimutatást készítettünk a megye összes községéről. Járásonként abc. rendbe községnévsort állítottunk össze. Ez került a kimutatás első oszlopába, majd ezt követte a helységnévtárak és egyéb források alapján megállapított időtartam, mely meghatározta azt, hogy mitől meddig melyik körjegyzőség anyagába kell rendezni az iratokat. A harmadik oszlopba került annak a körjegyzőségi községnek a neve, ahova az egyes kisközségek tartoztak. Az első oszlopban lévő községek közül aláhúzással jelöltük a jegyzőségi székhelyeket, ami egyúttal meghatározta, hogy a községektől levéltárba került 389 fm iratanyagot 83 fondba kell rendezni. /Mellékelt útmutatás/ . A községi irattárak anyaga a képviselőtestület és a jegyzőség hivatalos irataiból tevődik össze. A képviselőtestületnek, mint önkormányzati testületnek a végrehajtója a jegyzőség volt, s egyúttal az összekötő kapocs szerepét is betöltötte a felsőbb közigazgatási hatóságok felé. A képviselőtestület iratai jegyzőkönyvekből, határozatok gyűjteményéből és a hozzájuk készült mutatókból áll. A jegyzőség iratai 4 nagyobb csoportba oszthatók: közigazgatási iratok és segédkönyvei háztartási iratok kataszteri iratok adóügyi iratok Az eddig emiitett általános tudnivalók után a rendezésnél első teendő volt, hogy a községi anyagot megszabadítottuk, minden olyan iratféleségtől, ami a proveniencia elve alapján nem tartozott