Rendezés

Általános - Varga Endre: Levéltárrendezés. • 1940-1941. [LK 1940-1941. 122-149. p.]

132 VARGA ENDRE Ezekben igyekeztünk, minél rövidebben összefoglalva, ismertetni azokat az elvi határokat, melyek között s azokat a módozatokat, melyek mellett több állagból összevegyült anyag rendezésénél a munka első része lefolyik. Ha azután a vázolt eljárással a levéltári testek anyagát egymástól elkülönítettük, helyesebben: egy-egy levéltári test anyagát összegyűjtöttük, vagy ha a fentebb említett vizsgálat eredményeként úgy találjuk, hogy a rend felbomlása az állagok kereteit nem lépte át, azokat egymással össze nem keverte (vagy ha a rendezendő anyag egyetlen levéltár-képző szerv működéséből eredőnek bizonyul), kerül sor az egyes levéltári testek anyagának rendezésére. Mielőtt azonban ennek ismertetésére áttérnénk, előre kell bocsátanunk, hogy a rendezési eljárásban bizonyos különbségek vannak aszerint, hogy a) az anyagnak volt-e a folyó ügyvitellel egyidejűen kialakult eredeti regísztratúra-rendje (amilyen legkorábban a központi kormányhatóságok anyaga, de amilyen ma már úgyszólván minden magasabb és alacsonyabb fokú hatóság, sőt nagyobb üzem, vállalat, intézmény, társulat, testület stb. iratanyaga is), vagy b) nem volt ilyen, egyidejű, az iratok helyét már keletkezésükkor meghatározó regisztratúra-rend, hanem a felgyülemlett iratok csak utólag kaptak valamilyen átfogó, határozott rendet (amilyenek a megyei, városi és egyházi levéltárak régibb anyaga s általában a magánlevéltárak), vagy pedig c) ha az anyag sem egykorú irattári renddel nem bírt, sem utólag semmiféle rendezésben máig nem részesült? E legutóbbi eset ugyan inkább csak elméleti jellegű, hiszen ma már aránylag kevés oly levéltári anyag kerül elő, mely valaha, valamilyen módon ne rendeztetett volna, de pl. egyes alsóbbfokú egyházi hatóságok, községek, vállalatok, magánszemélyek, családok stb. levéltáraiban ilyen iratok is előfordulnak. A rendezés kérdéseiről a levéltári anyag e háromféle kategóriájával kapcsolatban külön-külön, és pedig a mondott sorrendben fogunk szólni, tehát legelőször a regisztratúraszerűleg kezelt anyaggal foglalkozunk. Az ilyen természetű állagokat, amennyiben azok az eredeti regísztratúra-rendben maradtak fenn — tekintet nélkül arra, hogy ez a rend milyen volt — organikus állapotukban kell meghagynunk, nem kísérletezve az iratok valamilyen mesterséges átcsoportosításával még akkor sem, ha az anyag irattári rendszere régies, fejletlen vagy egyébként szokat-