Rendezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Komoly Pál: A Csanád megyei hitfelekezeti anyakönyvi másodpéldányok rendezése a szegedi levéltárban. • 1972. [LSZ 1972/3. 160-161. p.]

KOMOLY PÁL : ~ A Csanád megyei hitfelekezeti anyakönyvi másodpéldányok rendezése a szegedi levéltárban l A Levéltári Szemle 1971. 1-2 számában, Dr. Páhi Ferenc közléséből tudomást szereztünk arról, hogy Szentesen rendezték a Csongrád megyei egyházi anyakönyvi másodpéldányokat. Levéltárunkban ugyancsak elvégeztük ezt a feladatot. Ugy véljük, a munka során szerzett tapasztalatok nem teszik feleslegessé alábbi közlésünket. Levéltárunk hitíelckezeti anyakönyvi másodpéldányainak gyűjteménye két részletből áll : a Csanád megyeiből és a Szeged városiból. Mindkettő külön-külön csatlakozik a megfelelő megyei, illetve városi levéltárhoz, azaz a Csanád megyeihez és a Szeged városihoz. A szejedi másodpéldányok rendezettek, lelekezeténként oszlanak meg és évenkénti növekedési sorrendben vannak elhelyezve a több évtolyamot is magukban foglaló kötetek. A Csanád megyeinél más a helyzet ; menvnyiségre, illetve teriedelemre is több az anyag és a hitfelekezetek száma is több. Rendezettsége is sok kívánni valót hagyott maga után. Ennek megfelelően a segédlet sem volt megfelelő. Az anyag rendezését ki kellett tűznünk és olyan segédletet kellett készíteni, amelyek a kutatás érdekében mind a meglevő, mind a hiányzó évfolyamokat feltünteti. Az iratok nagy ivalaku csomókban voltak kemény borítólapok közt'tt zsineggel, illetve hevederrel átkötve- Helységek szerint voltak rendezve, az évekre és a hitfelekezetek szerinti szétosztásra való tekintet nélkül. Az iratanyaghoz segédletek a dolog természete szerint nem voltak, ezért a rendezés után kedvezőbbé vált a kutatás. A jelenlegi rendezésig csak az iratoknak darabonkénti, illetve kötetenkénti átnézéssel lehetett kutatni, ami sok idő* vett igénybe. Megállapítottuk, hogy az. egyes egyházaknak hol voltak fiókegyházai és azok mikor alakultak? Mezőkovácsháza 1814-1824-ig egyházilag Battonya községhez tartozott, 1824-től mint különálló róm.kat. plébánia állott fenn. Magyarbánhegyesen a plébániahivatal 1883-ban alakult, ezt megelőzően a mezőkovácsházi r.kat. plébánia vezette az anyakönyveket. Reformátuskovácsháza - amelyek lakosai túlnyomórészt.reformátusok lS73-ig Dombegyházához tartozott s azóta önálló anyaegyház. A Pitvaros községi ev. egyház kezdetben a nagylaki anyaegyházhoz tartozott, majd 1836 óta önálló egyház. Anibrózfalva és Csanádalbert fiókok Ls50-ig a pitvarosi anyaegyházhoz tartoztak. A meglevő iratanyag túlnyomó része jó állapotban van. de előfordul hiányos és sérült másodpéldány is. A Csanád megyei levéltárat a felszabadulás után többször költöztették. Állványozatlanul hevert a levéltár egész anyaga 1944 decembere és 1950 szeptembere között Makón a megyeszékhelyen, így történt meg, hogy az egyes fondok iratai összekeveredtek. Az egyházi anyakönyvi másodpéldányok egyes darabjai is más fondokba kerültek. Az 1971 évben végrehajtott rendezés ezt az állapotot is felszámolta. Az iratanyagot a községek, ezen belül a hitfelekezetek, továbbá évek szerint rendeztük. Gyakran előfordul, hogy egy-egy év mindháromféle anyakönyve egy füzetben, illetve kötetben volt. Ilyen esetben a füzet, illetve kötet egy raktári egységet képez. A nyilvántartásban azonban feltüntettük a születési, házassági, halotti anyakönyv meglétét, vagy hiányát. Fond jegyzékünkben az anyag IV. B. 419. törzsszám alatt van nyilvántartva. Az elkészült raktári jegyzék illusztrálására bemutatunk néhány példát : Battonya róm.kat. születési házassági halotti 1 182-s - 182< 2 1829 3 1830 1830 1830