Rendezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Komoly Pál: A Csanád megyei hitfelekezeti anyakönyvi másodpéldányok rendezése a szegedi levéltárban. • 1972. [LSZ 1972/3. 160-161. p.]

Battonya ref. születési házassági halotti 1 1829 1829 1829 2 - - 1830 3 1831 - 1831 Csanádalbert ág. h. ev. 1 1850 - 1850 2 - - 1S51 3 1852 1852 A raktári jegyzék összesítőjéből kitűnik, hogy a Csanád megyei egyházi anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye 56 hitfelekezetre tartalmaz anyagot és a raktári egységek száma 1694 darab. A helységek névsor rendjében rendezett 1 tizeteket és köteteket csomókba kötöttük. A csomók feliratain feltüntettük az adatokat : pl. IV. B. 419. pitvárosi ág . h. ev. egyház 1836-1850. 1-18 tsz. Megjegyezzük, a fond mind a feudális mind a polgári kori (IV.A és B. ) iratcsoportokban nyilván van tartva. A teriedelem feltüntetése azonban csak a polgári kori fondoknál van feljegyezve. A raktári jegyzékekben és a csomók feliratain következetesen csak a polgári kori fond törzsszámát tüntettük fel. OLTVAI FERENC : Kiállítás Földeákon a község áttelepítésének 125. évfordulója alkalmából Földeákot, az 1950-ben megszűnt Csanád, ma Csongrád megye községét 1845. május 25-én és 31-én a Tisza és a Maros árja elpusztította. A Návay-család birtokát képező községnek akkor 2.000 lakosa volt. A község eddig is sokat szenvedett a gyakran megismétlődő áradásoktól. Most azonban, amikor a hazánk túlnyomó része rombadölt, a község vezetői elérkezettnek látták az időt, hogy tegyenek valamit. 11a újból felépitik házaikat a régi portákon, ismét pusztulás vár reájuk. Vagy más helyre költöznek, vagy megy, ki merre lát. Más kérdés nem volt! Tudatában voltak a helyzetnek a földesurak is. Ha elősegítik az uj helyre való átköltözést, bitositják maguknak a jobbágyaik szolgáltatásait. Az átköltözést szorgalmazta a nemesi megye is. Neki is a biztos helyen élő község volt az érdeke. Éppen ezért, a Návavakkal való tárgyalást az uj helyre történő átköltözés érdekében, amennyire csak módiában állott, támogatta. A község vezetői jól ismerték a határt : az ártéren kívüli magaslatokat kérték, amelyek még a család birtokában álltak. Az átköltözés iránti tárgyalások egy évig elhúzódtak, végül is 1846. március 7-én megkötötték az egyezséget. A több birtokrészen, egymástól függetlenül gazdálkodó családtagok egyike. Návay Károly átengedte birtokrészét, cserébe. Éppen annyit adott át, amennyit kapott. Az uj falu központja, a mai főtér a földesúr kertjére jutott. Innen a fákat is át kellett telepíteni a régi falu egyik részére, ahol a földesúr kialakította uj birtokközpontját, kastélyát és a majort. A megegyezés terhes volt : a lakosoknak kellett felépíteni téglából a templomot, a PAPLAkot, az iskolát, a tanítói és a harangozol lakot, a községházát.