Rendezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Lakatos Ernő: Feudáliskori megyei levéltárak rendezési problémái: Pest és Nógrád megyék feudáliskori levéltárának rendezése. • 1955. [LH 1955/1–2. 68–75. p.]

A nemesi közgyűlés tatt és a kőzg^iések kőzött tartott kisgyűlés. Á folyószamözáss-iU ellátott köz és kiSgyülésl jegyzőkönyv az egész megyei iratanyag gerincévé vált. Iktatás hiányában a köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek megteleld számait vezették az iratokra és azokat az évenként újrakezdődő számozás emelkedő sorrendjében kezelték és őrizték. Az iktatókönyvei pótolta az u* m exlra-jöH^ protocoüi. jegyzőkönyvi kivonat, amely á közgyűlési jegyzőkönyvi számok sorrendjében a tárgyalt ügyek tvelejét* adja. Minden évről a jegyzőkönyvi számra utáló mutátókőnyv készült. Ebből kifolyólag egyképpen használható mind a jegyzökönyvekhez, mind az iratokhoz. A közgyűlési iratok lentlelzeít tárolásának két változatát ismerjük. Az egyik az iratcsoportod (kútíös) tárolás, ennél az iratokat tárgyuk szerint 40 vagy 42 kútfőbe (kötetbe) osztották. &zt alkalmazták Pest megyében 1,790 és 4848 között. Nógrád megyében 4790 é$ 1849 között. Tolná megyében 4840 és 4832" között. A másik változat, az iratcsoport nélküli tárolási mód az általánosabb. Eszerint az iratok az évenként újrakezdődő közgyűlési jegyzőkönyvi számok sorrendjében fekszenek* Ezt a,z egyszerű Jkvi számrendszert használta, Nógrád megye 4820-^849 között. Baranya, 4790 é,s 4849 között. Tolna megye 4833 és 4849 között. Az egyes irattárolási rendszerek alkalmazásában á megyék - mint látjuk - nem voltak következetesek. Az ügyek szaporodása folytán ekkor (4790--Í848) indult még az ad hoc vagy hosszabb tartamú célzattal felállított bizottmányok (hivatalok) működése. Ezek a bizottmányok, commissiok, deputációk, nem ritkán egy hivatal Ősévé váltak, mint például az árvákra ügyelő küldöttségből lett a későbbi árvaszék. Minden bizottmánynak külön ülési jegyzőkönyve volt és irataik tárolásánál a közgyűlési iratoknál lentebb ismertetett egyszerű jegyzőkönyvi számrendszert használták. 6; A

rqhivum iudiclate. Pertár

. A bírósági levéltár lényegében a Hedria élé került összes pe res és perenkivüli iratanyagot tartalmazza, valamint a perjellegü gyűjteményeket; ügyvédek után maradt iratokat és végrendeleteket, A megyei levéltárakban a legrégibb időktől kezdve a polgári és büntetöperes anyagot két sorozatban elkülönítve kezelték. A perenkívüli bírói anyagot, ameiiynyiben a közgyűlés elé került, nem tették a pertárba, hajiéra á közigazgatási Jellegű ügy darabok közé. Az archívum iudiciale peres iratsorozatairól (polgári perek, büntető, elhagyott, nemesi perek stb,) általában lajstromkönyv és mutató készült. A pereket eredetileg a perkezdés időpontjának megfelelően rendezték és időrendben lajstromba vezették. Ez a rendezés az 4770-es évek tájékán történt; A lajstromkönyv felfektetése után a levéltárba érkezett pereket viszont csak a per befejezésének, illetőleg levéltárba való érkezésének dátuma szerint lajstromozhatták. Nagy általánosságban mondhatjuk. II. József előtt a pereket perkezdet szerint, ll, József után a per befejezése után lajstromozták. A lajstromkönyvek a rendszerint végigfutó lajstromszámozással a teUes sorozatot felölelik. A sedHa elé került berenkív üli iratokat pedig a sedrián felfektetett ülési Jegyzőkönyv évenként újrakezdődő számsora szerint tárolták, ugyanígy kezelték az egyéb JkV4 és azokhoz kapcsolódó iratajiyagot (pl, megyei kisíörvényszék, sedes révisoria jÉv*eités iratait stfy) Az ügyvédek után maradt iratok és a végrendeletek irattári számjelei az egész sorozaton megszakítás nélkül végigfutó lajstromszámok. Az archívum iudiciale sorozatait általában a fenti rendszer szerint őrizték. 6. Nógrádi miacta archiválta. Nógrád megyében nagyszámú bírósági és részben közigazgatási iratanyag a

1 reformkor éveiben nem került lajstromozásra. Ezért 4858-ban az eddig nem leltározott összes Iratokat és részben a már irattározott, de az akkori közigazgatásban szükséges iratokat 25 kútfőbe osztották és kútfőn belül végigfutó irattári számozással látták el az iratokat. $z a vegyes állagcsoport fogadta magába a bírósági levéltár legtöbb sorozatát? A levéltárak felépítésének és szerkezetének tisziázása után, ami minden rendezés alapja, a rendezési munkálatok szabványos formájukban folytak le, Az iratanyagot először a fent ismertetett A perltár és a megyei bírósági levéltár fogalma nem eléggé tisztázott még. Eredetileg a pertár jer lentette a folyamatban lévő perek őrzőhelyét és a pertárnok volt az iratok kezelője. A befejezett pereket és a sedriális jegyzőkönyveket és iratokat pedig a megyei levéltár bírósági csoportjánál helyezték el. Egyes helyeken a, ^rtíirnók - felügyelete alá tartozott a bírósági levéltár, az archívum iudiciale is. 74