Rendezés
IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Lakatos Ernő: Feudáliskori megyei levéltárak rendezési problémái: Pest és Nógrád megyék feudáliskori levéltárának rendezése. • 1955. [LH 1955/1–2. 68–75. p.]
4, Archívum nóvum. 479(H*i848ig* & Archívum iudiciale. Nógrád megyében a bírósági levéltár egy Bach korszakbeli átrendezés következtében csak töredékesen maradt meg* 6^ Csák Nógrád megyében a *Mixta archiválta* legkülönbözőbb korú közigazgatási és bírósági utólag lajstromozott iratok 25 kútfőbe sorolt csoportja. AjZ egyé* csoportok állagai mint egyidöben keletkezett iratsorozatok egymás közt sok hasonló vonást mutatnak különösen irattári rendszerük szempontjából, időbeli tagolásuk pedig többnyié t&rténelmí dátumokkai egyezik. Ha az egyes csoportok közős vonásait vizsgáljuk, akkor még nyilvánvalóbb a megyei levéltárak feudáliskor! iratainak lenti tagolása. i, Az általános közigazgatási sorozatok .közé került állagok, mint a kózgj. Jkv., továbbá árszabások, tisztviselők nyilvántartásai, adókönyvek, országgyűlési iratok és megyét s&tutumok gyűjteménye, olyan levéltári sorozatok, amelyeket mind a három •levéltárt* korszakban teljesen azonos szempontok szerint vezettek és iratíároztak. Rendszerint könyvekbe kötött irafeqpQzatoICí nem ritkán másolatok, amelyek a közgy„ Jkv„ folytatólagos vezetésével, vagy a jkv. bizonyos szempontú kivonatoiásával vagy akták lemásolásával keletkeztek. Ide tettük még a túlnyomóan feudális$q&DőT származó kéziratos, iratok közül kiemelt vagy gyűjtött térképeket is és a későbbi.rendelkezések alapján begyűjtött peesé8enyomatok?<.tf csoportba tartozó iratok általában szigora időrendet követnekg 2. A régi levéltár az «archívum antiquunn csoportjába soroltuk mindazokat az irátsorozatokat. amelyek II. József idejében megszakadnak és később sem folytatódnak Bzek az iraisorozatok többségükben Mária Terézia és II. József uralkodása első felében történt levéliárl*endezések eredményeiképpen keletkeztek és a tnovus ordot bevezetésével megszűntek,, Az iratokat nem tárgyuk vagy tártalmuk szerint hanem formai Jegyek alapján osztották sorozatokba. így keletkeztek a mait data, intimata. cameralia, missiles, relaüones stb. sorozatok. Az egyes iratsorozatokhoz az egész sorozatot felölelő lajstromokat és mutatókat készítettek (rőleg az 4770-es és 4780-as évek elején). A mutatók 20"30 évet. nem ritkán az egész sorpzatot felölelik.. Minden ügyirat levéltári számot (lajstromszámot) kapott.? ez a levéltári szám vagy végig" haladt az egész sorozaton vagy annak egy»egy évköjrén belül ú|ra kezdődött A közigazgatási és bírósági anyag még a sorozatokban sem válik el tisztán, A segédkönyvek jóval az irat születése után készültek', s rendszerint nem térnek ki a teljes levéltári anyagra, hanem csak a fontCMfahfc,, Jelentősebb állagokra, illetőleg azok egy részére. így pl. a pestmegye!-ultimátumok feléi intimaíaInutilia néven egyszerűen félretették és lajstromozás nélkül kötegelték ^ archívum J £Sjejphinum^ II. József által bevezetett ÚJ ügyviteli rend új irattári rendet teremtett. Pest megyében találkozunk 4?84w4786 között egy átmenett irattári rendszerrel, de 47§6. aug. 4,-401 életbelép az új iratkezelési rend. A közigazgatási iratok különválnak a bíróságiaktól. Az előbbieket a legtöbb nj egyében «Qerraanica*-nak nevezték, az utóbbiak az igazságszolgáltató hatóság után «Acta iudlcíi subalterni* néven ismeretesek, A. döntő változás a régi irattározási renddel szemben az iktatás bevezetésében nyilvánul meg. A megyei hatósághoz érkezett összes iratokat érkezésük sorrendjében évenként felfektetett és évvégéri lezárt protocolluraban iktatták, X «Germaniea» és a «Iudicium síJbaiíeraums' iratait'-tárgyuk szerint kútfőkbe osztották, A pestmegyei Germanica 41 kútfőből (kötetből, íasclkulusbói|, a nógrádmegyéí Germanica 66 kútfőből áll. A pestmegyei iudicium subaUernum i$* a nógrádmegyei 47 kútfőre oszlik Az egyes kútfők számot és.elnevezést viselnek, de a kútfők száma és számozása évenként yáltozhatik. Az iratok vagy az egyes kútfőkben iktatószámaik növekvő sorrendjében fekszenek (germanica) vagy az iktatószámtól független, csak égy kútfőn megszakiiattaaui végighaladó irattári számot viselnek. Minden év anyagához külön rautatőkönyvef készítettek amely az iktatószámra, kútfőszámra, illetőleg az irattári számra utal A Józsefkor! .iratsorozatok a teljes levéltári anyagót felölelik, amj, természetszerűleg következik az akták iktatási kötelezettségéből. A józselcori ügyviteli és irattározási rend országosan kötelező és általános volt az egyes megyék köizti eltérések csak a kútfők számában vagy más. Jelentéktelenebb vonásokban mutatkoztak meg. • 4 * ^híy,H?_novum, A^ t^ievóitár^ II. üisseí halála után felíobbanó s nem55etl„vissaahatás elsöpörte az áitaia létrehozott iratkezelési reform okát&S. A megyei hatáság &eg!elsőbb £zejrvg femet 70
