Rendezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Lakatos Ernő: Feudáliskori megyei levéltárak rendezési problémái: Pest és Nógrád megyék feudáliskori levéltárának rendezése. • 1955. [LH 1955/1–2. 68–75. p.]

a fennálló sorozatokba való besorolása magaután vonta az egész feudáliskori levéltár megmozgatását, Polgári kori átrendezések nem érintették Nógrád megye levéltárát de annál inkább Pest megyéét. A mesterkélten átrendezett pestmegyei levéltárnak a felépítésé nem felélt meg a szakszert! levéltári követelményeknek. Az 4920*as években és az azelőtt végzett rendezések a levéltár eredeti rendjét mégbontották. A régi feudáliskori iratsorozatokat, a Józsefkori levéltárat az 4800-as években felállított XII. kútfőbe sorolták be. A besorolás azonban csak a fedőlemezeken és a felállításban mutatkozott meg. mert az aktákra az új Jelzést nem vezették rá és megfelelő új segédleteket nem készítettek. Pl. az összes perenkfvüli polgári Jellega iratokat a IX. u- n, judicialía kútfőbe osztották be. Bár ez a kútfő csak 1803 és 4840 között állt fenn. ebbe a kútfőbe osztották tartalmuknál fogva 4700 és 480*2 között a X. kútfő anyagát és 463ó>tól 478&4g a iudicjalia mjscelianea sorqzaíQt valamint a József korában működött iudicium subalternum megfelelő iratsorozatait Yalemennyi fedőlemezen pedig a IX. kútfő jelzést tüntették tel. As u. n. VII. kötetbe (kútfőbe), amely 4790 és 4849 között a normállá kútfőt jelezte, besorolták az 4790 előtti intimatákat mandatákat ós resoluüokat mind a régi. mind a József-kori levéltárból, Az acta publico-politica sorozat (4790-4849) még az eredeti nevót is elvesztette, mert a fédőlemezekén misceilaneának tüntették fel. Ebbe beosztották a régi miscellanea sorozatot, a germanicából pedig az I., XXII, és XXIII. kútfőt Mindezek a változások mint említettem azonban csak a fedőlemezekén és a felállításon mutatkoztak meg. (fest megye levéltárának ezt a rendjét ismertette Főglein Antal a Levéltári Közlemények 8. évfolyamában.) A levéltárnak ez a bonyolult rendje lehetetlenné tette azt, hogy munkaerők végezzenek szereléseket és reponálásokat a régi anyagban. Mivel a feudáliskori levéltárnak ez az erőszakolt átcsoportosítása sem tudományos, sem gyakorlati szempontból tartható nem volt. azért is rendezésünk céljául nem a polgárikori rend helyreállítását hanem az eredeti levéltári rend visszaállítását tűztük ki. Megkönnyítette még az eredeti levéltár helyreállítását az a körülmény is, hogy a régi sorozatok összes segédkönyvei rendelkezésre állottak és mivel a polgári kori átrendezés következtében létrejött mesterséges sorozatokhoz új segédkönyvek nem készültek, céltalan volt ennek a később keletkezett rendnek fenntartása. A

z iratok rendezése A rendezés előmunkálatai közben (reponálások, alapleltár kiigazítások) tisztázódott az. hogy egyik megye feudáliskori anyaga nem teljesen egységes, hanem további korszakokra bontható. Az egész országra érvényes iratkezelési rendszert II. József vezette be. ez a körülmény önként kínálta azt a lehetőséget hogy a feudáliskori levéltári anyagot három alkorszafcra: 4. József előtti levéltárra, 2. Józsefi levéltárra, 3. József utáni levéltárra bontsuk. Később Ballá Gábor (Pest megye főlevéltárnoka 4785-4832 között) hátrahagyott irataiban megtaláltuk az eredeti elnevezéseket: a József előtti levéltárat archívum antiquumnak, a József utáni levéltárat új levéltárnak archívum nóvumnak jelezte. Az állagoknak kb, a 70 %-a ebbe a három korszakba könnyen besorolható volt. Ezenkívül találkoztunk olyan állagokkal is, főként bíróságiakkal, amelyek az egész feudális korszakot felölelték ós részekre, korszakokra bonthatók nem voltak. Ezekből az állagokból, amelyek az egykori archivuum iudiciale részei voltak, újból felállítottuk a régi pertárat. Maradtak ezenkívül még olyan közigazgatási Jellegű sorozatok is, mint a közgyűlési Jegyzőkönyvek, törvények szabályrendeletek gyűjteményei, bizonyos nyilvántartások (tisztviselők), rendszerint könyvekből álló sorozatok és ezeket az általános közigazgatási állagok csoportjába foglaltuk össze. A két levéltár felépítésében sok hasonlóságot mutatott. Mindkettőben kialakult az öt tipikus állagcsoport és Nógrádban még egy speciális hatodik csoport is. Ezeket a következőkben ismertettem :•' 4. Altalános közigazgatási sorozatok. A legrégibb évektől egészen 4848"ig. 2. Archívum antiquum. A legrégibb évektől 47834g. 3. Archívum Jozephinnm. -4784-4700-ig. 69