Rendezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Sümeghy Dezső: A megyei levéltárak rendezése. • 1945. [LK 1942-1945. 52-65. p.]

56 SÜMEGHY DEZSŐ kezménye volt, hogy a megyei igazgatást végző szervek irat= anyagából, külöjiösen pedig ennek egy közös gyűjtő helyre, a levéltárba történt összevonása után részben fórumonként, tehát a proveniencia alapján, részben átfogóbb tárgykörök sze= rint, sőt az első rendezések nyomán csupán kezelési, vagyis csakis gyakorlati szempontokból is, kisebb=nagyobb úgyneve= zett «kezelési egységek^ alakultak ki. Így váltak ilyen egységekké a közgyűlési iratok és jegyző= könyvek mellett a törvénykezési iratok, — acta protocollaque sedriarum, a processus ierminati, vagy «ad archívum resignatv\ •— az önállóbb működést végző választmányok és bizottságok — deputationeSf — továbbá az egyes tisztviselők — alispánok, fc= ügyészek, szolgabírák, adószedők stb. — iratai, avagy a gyak= rabban szükséges voltuk miatt állandóan külön kezelt, vagy alakjuk, esetleg nagyobb tömegük miatt is külön elhelyezést igénylő különféle tárgyú gyűjtemények, minők pl. a nobilitaria, a contributionalia, orphanalia, conscriptiones stb. gyűjtőnévvel jelölhető iratok. Ide sorolhatók még a vármegyei levéltárak* ban található, középkori oklevelek — ezeket már nem is lehe= tett a főleg a XVI. század második felében kialakuló sorozatos iratok közé beilleszteni, — valamint a politikai természetű s csak kisebb részben regesztratúrai okokból külön egységnek megmaradt II. József korabeli iratsorozatok is. A régebbi levéltárrendezők tehát ezt az eredetileg nem annyira «tartalmi» szempontok szerint elkezdett, mint inkább a közigazgatás érdekei szolgálatában álló iratcsoportosítást vet= ték zsinórmértékül és egészítették ki a maguk egyéni elgondo= lásainak megfelelően, anélkül azonban, hogy ezeket a régi és új csoportokat valamilyen szerves egységbe vagy rendszerbe foglalták volna. Ezért találhatók a vármegyei levéltárakban a historico=politicum=on belül: commercialia, normalia, circu= laria, avagy a iuridicum=han: protestationes, inquisitiones, inhi= bifiones, divisionales, pignoraiitia és hasonló természetű, merő= ben tartalmi csoportosítások is. Ez az utóbbi mesterséges szét= darabolás tette a megyei levéltárakat látszólag annyira mozaik= szerű iratraktárakká. 1848 után a helyzet lényegesen megváltozott. A rendi alkotmány eltörlésével megszűnt a megyei Önkormányzat is. Mivel az ennek nyomában bekövetkezett gyökeres átalakulás nemcsak az iratkezelés addig dívott, sokszor kezdetleges mód= ját változtatta meg, hanem a megyei igazgatás elvégzésére az eddigiektől eltérő hatáskörű fórumokat is szervezett, ezek irat= anyagából a levéltár újabb, már külsőleg is szembetűnőbb keze= lési keretekkel körülhatárolt iratsorozatokkal gyarapodott. Eze=