Rendezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Sümeghy Dezső: A megyei levéltárak rendezése. • 1945. [LK 1942-1945. 52-65. p.]

A MEGYEI LEVÉLTÁRAK RENDEZÉSE 57 ket a kezelési kereteket ennek a korszaknak politikai igazgatási és törvénykezési jogszabályai állították fel. E tekintetben a leg= lényegesebb változást a közigazgatás és az igazságszolgáltatás teljes különválása s ezenfelül, mint említettem, az iratkezelés alakiságainak részletes szabályozása jelentette. így keletkeztek a cs. kir. megyehatósági központi és járási hivatalok, valamint az ezektől teljesen elkülönített cs. kir. bíróságok (K. K. Lan= desgericht, K. K. Bezirksgericht) iratsorozatai. Az első pillantásra észrevehetjük itt, milyen lényeges elté= rés van a régebbi s ez újabb iratanyag között, és pedig nem= csak jogi, hanem kezelési szempontokból is. Ez a kétféle különbség igen éles határvonalat húz e két korszak iratanyaga közé. A kiegyezés után helyreállott alkotmányos rend az igazga= tást ismét új vágányokra terelte, s a megyeszervezet működését is lényegesen módosította s módosítja még napjainkban is

r amint ezt pl. az 1929: XXX. t.=c. mutatja. Ennek folytán a levéltár állományát ismét más=más természetű, de a kezelés tekintetében a közvetlen megelőző időszakkal sok közös vonást is mutató iratanyag növelte. Erre az időre esik a levéltár és irattár különválása is, ami a levéltár számára önállóbb és tar= talmasabb élet lehetőségeit adta meg, s ez a levéltárba kerülő iratok kezelése tekintetében sem maradt hatástalan. Ez a felette vázlatos áttekintés nem ad ugyan teljes képet a levéltárban levő s oda állandóan özönlő iratanyag minden részletéről, de arra elegendő, hogy segítségével a megyei levéU tárak anyagának rétegeződését és a folytonos gyarapodással esetleg egyre jobban eltűnő szerkezeti összetételét az irat= tömkelegből napfényre hozhassuk, vagyis megtalálhassuk benne azokat a tartó pilléreket, melyeken ez a szerkezet nyugszik, és felismerhessük azokat a természetes választófalakat is, melyek a levéltár anyagát kisebb=nagyobb egységekre bontják, anélkül, hogy ezeknek az egységeknek belső szerkezetét külsőleg is meghatározó' regesztratúrát egyelőre közelebbi vizsgálat tárgyává kellene tennünk. így jutunk arra a megállapításra, hogy végső elemzésben levéltárunknak mint intézménynek tartó pilléreit a közigazgatástörténetből elénk táruló időrendi adott= ságok alkotják, míg a levéltárat kisebb=nagyobb kezelési egysé= gekre bontó választó falak a megyei igazgatás szervezeti sajá= tosságaiból épültek meg. Ilyenformán a megyei levéltárak anyaga időrendileg két, egymástól igen élesen elhatárolható részre osztható és pedig: a legrégibb időtől 1848^1'g terjedő, vagyis a rendi alapokra épített megyei igazgatás iratanyagára és az 1849. évvel kezdődő