Rendezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Sümeghy Dezső: A megyei levéltárak rendezése. • 1945. [LK 1942-1945. 52-65. p.]

A MEGYEI LEVÉLTÁRAK RENDEZÉSE 55 igazgatási intézkedések révén kerültek és illeszkednek be a «megyei levéltár» névvel körülhatárolt szerves egységbe. Ebből szükségszerűen következik az a fontos, alapvető másik megállapítás, hogy egy=egy megyei levéltár anyaga, legalább is nagy vonásokban, a vármegyék mindenkori igazga* tási szervezetét is elénk tárja. Ez a két közös vonás olyan rendezés kiinduló pontja, mely nem veszi egyszerűen tudomásul a levéltár anyagának mai mozaikszerű szétdarabolását, nem elégszik meg ezeknek a részeknek gondolom=formán egymás mellé való sorakoztatásá* val, hanem megkeresi és figyelembe veszi azokat a ható erőket, melyek az egész anyag részekre bontását megteremtették, meg* határozza ezeknek a részeknek egymással való kapcsolatát, belső Összefüggését is, tehát nem pusztán elméleti és főleg nem egyéni, merőben ötletszerű elgondolásokon alapul, hanem tör* téneti adottságokra épít, vagyis nem mesterséges, hanem olyan természetes rendszerezési megoldásokat alkalmaz, melyek, éppen ezért, minden megyei levéltárban egyaránt használhatók. Miben áll tehát ez a történeti adottságokra épített termé* szetes rendszer? Anélkül, hogy most a részletek aprólékos taglalásába merül* nénk, elegendő tudnunk, hogy a megyei szervezetre háramló feladatok elvégzésének fő irányítója a rendi alkotmány idején az universitas nobilium, ennek legfőbb helyi igazgatási szerve pedig az a előbb felső engedélyre, később a megyei önkor* mányzat egyre erőteljesebb kibontakozásával a saját hatás= körben és mind gyakrabban összehívott gyűlés — a congregatio és a sedes iudiciaria — volt. Mivel hosszabb időn át a megye* hez utalt minden ügy ezeken a gyűléseken nyert elintézést, első sorban ezekből a gyűlésekből kikerült oklevelek és egyéb kiadványok, majd később ezeknek a gyűléseknek jegyző* könyvei és egyre szaporodó iratai mutatják a megyeszervezet életét és működését, vagy más szóval: lényegében ez a kétféle, közigazgatási (politikai) és igazságszolgáltatási, de kezelési szabályok híján akkor még egymástól pontosan el nem határoló* dott iratanyag alkotta a megye kezdetlegesebb értelemben vett levéltárát. Amikor azonban a fejlődő élet egyre több és több fel* adatot rótt a mégyeszervezetre, amikor nemcsak úgyszólván minden elintézésre váró állami ügy lebonyolítása, hanem a min* dennapi életben felvetődő magánjogi természetű viták eldön* tése is a megye tisztviselőire háramlott, ezek teendői a fenn* tebb említett két főcsoporton belül, egyes fontosabb ügykörök szerint, egymástól mindjobban elhatárolódtak. Ennek követ*