Rendezés

XXXVI-XXXVII. Megyei önkormányzatok/A főváros és kerületeinek önkormányzatai; Megyei jogú városi, városi és községi önkormányzatok - Az önkormányzatokról. Indoklás. • 1990.08.03 [1990:LXl. tv. = Hivatalos jogszabálytár. Hatályos jogszabályok hivatalos gyűjteménye. Elektronikus.]

A Javaslat alapján a képviselő-testület bizottságai a jövőben nagyobb szerephez jutnak, a képviselő-testülettől döntési jogokat kaphatnak. Emellett is a bizottságok fő feladata, hogy előkészítsék a képviselő-testület döntéseit, ellenőrizzék azok végrehajtását. A képviselő-testület önállóan alakítja meg bizottságait. A kisebb településeken a megnövekedett önkormányzati hatásköröket is képes maga a képviselő-testület gyakorolni anélkül, hogy bizottságot hozna létre. Az önkormányzat gazdasági önállósága - a kisebb községek kivételével - szükségessé teszi pénzügyi ellenőrző bizottság működését. Törvény kötelezővé teheti más bizottság megalakítását is. így például az oktatási tárgyú törvény feladata lesz annak eldöntése, hogy milyen lakosságszám feletti településen írja elő esetleg kötelező iskolai bizottság (iskolaszék) létrehozását, meghatározva azt is, hogy a települési képviselőkön kívül kik annak tagjai. A törvényi határ alatt, ahol nem célszerű iskolabizottság megalakítása, a képviselő-testület által választott tanácsnok működhet együtt az iskolai közösség képviselőivel. A kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot meg kell alakítani, ha azt a nemzeti, etnikai kisebbséget képviselő-testületi tagok kezdeményezik. A bizottságok elnöke, tagjainak többsége települési képviselő. A bizottságok új szerepe igényli, hogy a bizottság feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó szervezetek a szolgáltatást igénybe vevők, társadalmi szervezetek stb. képviselőiből válasszák meg a bizottság - nem települési képviselő - tagjait. A Javaslat fontos szerepet szán a részönkormányzatoknak, amelyek testülete helyi képviselőkből és ott lakó más választópolgárokból alakítható. Különösen fontos a részönkormányzatok megalakítása az önálló arculatú városrészekben, lakótelepeken, üdülőterületeken. Az állandó és az üdülőlakosság kívánatos együttműködése, saját érdekeik érvényesítése az üdülőhelyi egyesületek, valamint a képviselő-testület üdülőterületi önkormányzatai révén segíthető elő. Az üdülőterületi önkormányzat útján az üdülők érdekei megjeleníthetők a képviselő-testület döntéshozatalában, továbbá a kizárólag az üdülőterületet érintő ügyek eldöntése az érdekeltek bevonásával történhet. A 30-37. §-hoz A polgánnestert a 10 000-nél több lakosú településen a képviselő-testület választja, titkos szavazással, minősített többségű döntéssel. A polgármester megválasztásának feltétele, hogy választójoggal rendelkezzék, nem feltétele, hogy helyi képviselő legyen. A polgármester politikai felelősséggel tartozik a képviselő-testületnek, ugyanakkor igazgatási tevékenységet is végez. E tevékenységéért a polgármester is a közszolgálati szabályok szerint tartozik felelősséggel. A polgármester részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. A polgármester helyettesítése, munkájának segítése alpolgármester (alpolgármesterek) választását indokolja. A képviselő-testület határozza meg az alpolgármesterek számát, feladatkörét. A képviselő-testület dönti el, hogy társadalmi megbízatású, kivételesen főállású alpolgármestert választ. Az alpolgármester önkormányzati ügyekben kaphat feladatokat. A jogszabályban előírt államigazgatási feladatok igénylik, hogy a képviselő-testület a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevezzen ki. A jegyző feladata a döntéselőkészítés szakszerűségének a biztosítása. A jegyző a polgármester irányításával vezeti a hivatalt. A Javaslat biztosítja a polgármester irányító szerepét a képviselő-testület hivatala tekintetében és meghatározza a jegyző feladatait a hivatal munkájának a vezetésében, megszervezésében. Gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal dolgozói tekintetében, egyes jogkörök gyakorlását a jegyzőnek adhatja.