Rendezés

XXXV. Magyar Dolgozók Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt - Pártarchívumi kezelés - Az MSZMP-iratok rendezési feladatai a megyei pártarchívumokban. (Rendezési séma a megyei bizottságok 1956-1970 közötti iratainak rendezéséhez; Rendezési séma az MSZMP városi, járási bizottságai 1956-1970. évi iratainak rendezéséhez.) • 1980/1981 k. [BFL XXXV.1.g 62. őe. sz. n.]

szervezeti iratainak rendezése" cimü irásos anyag indoklását. A rendezés első fázisában a fondok anyagában ki kell alakitani a csoportokat. A javaslat szerint a csoportok képzése a párt és annak apparátusa szervezeti felépítésén és változásain nyugszik. Azt javasoljuk,hogy a megyei pártbizottság vezető szerveinek és titkárainak iratai általában 10, apparátusának iratai 8 csoportba kerüljenek. A járási, városi, kerületi bizottságok fondján belül a vezető szervek és titkárok iratai általában 7, az apparátus 4 csoportba kerüljön. Minden közbeeső bizottság, és az irányítása alá tartozó csúcsvezetőség, ill. alapszervezetek iratai külön csoportot képezzenek, úgyszintén a járási, városi, kerületi bizottságok közvetlen irányításába tartozó alapszervezetek iratai is, és ezt utolsó csoportként kell besorolni. Csak abban az esetben kell a séma szerint megjelölt csoportok számát alkalmazni, ha minden csoport képzéséhez iratanyag áll rendelkezésre. A csoportok sorszámozása minden esetben folyamatos legyen. Az őrzési egységek képzésénél az általánosan elfogadott, ill. ismert szempontok az irányadók. /Az őrzési egység az a legkisebb levéltári egység, amelyet az iratok ügyköri, tartalmi, tárgyi, tipus vagy szerzők szerinti összetartozása alapján, továbbá földrajzik, kronológiai szempontok szerint alakítunk ki. Az őrzési egységek sorrendjének lehetőleg tükröznie kell az őrzési egységek közötti összefüggéseket és segítséget kell nyújtania a fondón belüli eligazodáshoz./