Rendezés

XXXV. Magyar Dolgozók Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt - MSZMP iratkezelése - 11/1960. A bizalmas ügykezelési és ügykezelési munkával kapcsolatos néhány kérdésről. • 1960. júl. [Budapesti Pártgazdasági és Ügykezelési Ügyrendi Értesítő. Az MSZMP Budapesti Bizottság Pártgazdasági és Ügykezelési Osztályának Közleményei 1960/3. 12-14.p.]

elkallódnak, vagy a munkatársak megsemmisítik. Másrészt a Központi Bizottság 1958. augusztusi határozata alapján a Budapesti Pártbizottságon archívumot kell létrehoznunk. A belső anyagok /a VB. anyagok is/ tartalmuknál fogva a párt legfontosabb iratai, ha ezeket nem tartjuk nyilván és nem kerülnek az irattárba, megfosztjuk az archivumot a kutatás számára igen jelentős dokumentumoktól. /2 sz. példa/ 3. / Tapasztalataink szerint az ügyintézés javulása mellett gyakran előfordul, hogy a szervezeti ügyek intézésénél a határozatban előirt időt: két hét

nem tartják be. Az ellenőrzések során erre is fordítsanak több gondot az elvtársak. 4. / a./ Néhány hiányosságot találtunk a munkáslevelek kezelésében, illetve intézésében is. Egyes kerületeknél külön kezelik, iktatják a dolgozóktól és a szervektől érkező munkásleveleket. A helyes gyakorlat; beérkezési sorrendben folyamatosan iktatni, függetlenül attól honnan érkezett a levél. /A későbbiekben statisztika szempontjából sem szükséges különválasztani./ b. / Még ma is előfordul, hogy a panaszost nem értesitik, hogy ügyét más szervhez küldték kivizsgálásra, holott ennek egyidejűleg kell megtörténnie a levél átküldésével, tehát 7 napon belül. /3 sz,példa./ c. / Nem minden esetben értesitik a kivizsgálás eredményéről a panaszost, még akkor sem, ha a szervtől kapott válaszlevélből nem derül ki, hogy az illető szerv értesitette-e Őt. d. / Találtunk irattárban lerakva elintézetlen munkásleveleket is. A határozat értelmében csak

elintézett anyagokat vegyenek át az elvtársak irattározás céljából. é./ A személyes meghallgatásra rendszeresített panaszkönyvet nem mindenütt vezetik folyamatosan és megfelelően. Ennek következményeként egyrészt nem ellenőrizhető ezeknek elintézési módja, másrészt a kerületi pártbizottságoknak ferde képet ad, ha azt vizsgálja hányan is fordultak problémáikkal a kerülethez. Pl. a XXII*- kerületi Pártbizottsághoz 1959-ben csak 47 db. munkáslevél érkezett postán, azonban személyesen 187-en keresték fel a kerületet. A panaszkönyvben rögzitett panaszok iktatása sem egységes. Néhány helyen külön-külön mindegyiket iktatják, másutt csak egy száémon egyszerre ötöt-tizet. Ez utóbbi teljesen formális. A panaszkönyvben rögzítetteket csak akkor kell iktatni, ha az ügyet kivizsgálásra elküldik, egyébként nem. Az egyik kitépett példányt /akár iktatott, akát nem/ le kell rakni a többi munkáslevél közé besorolva az á.b.c.-be.