Rendezés
XXIV. Az államigazgatás területi szervei - Oltvai Ferenc–Szabó Ferenc: A Csanád Megyei Földhivatal története és iratainak rendezése. • 1962. [LSZ 1962/2. 10-22. p.]
Tői vettük át. A Csanád megyei Földhivatal iratait a megye területén osztozó Békés és Csongrád megye kapta meg, A megszűnt Csanád megyei Földhivatal osztályainak ügyintézési iratait túlnyomórészt a Csongrád megyei Földhivatal vette át. A Békés megyei Földhivatal a területéhez csatolt battonyai és mezékovácsházi Járás községeinek telekkönyvezési iratait, valamint a Földhivatal által 1947-ben begyűjtött és az emiitett két járás területén működött községi földigénylő bizottságok iratait szállította el Mákéról Gyulára. Mindkét megye földhivatala a Csanád megyei eredetű iratokat egyideig külön kezelte, majd 1950 augusztusátél kezdve az iratanyag a megyei tanácsok megalakulásával a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályainak földbirtokrendező csoportjaihoz került. Az iratokat az 1950 utáni tanácsi ügyintézésben természetesen előiratként használták és csatolták. Az iratok további sorsa a rendezettség fenntartása tekintetében részint kedvezően, részint kedvezőtlenül alakult. Békés megye tanácsa mezőgazdasági osztályától a Gyulai Állami Levéltár még 1952-ben átvette a Békés megyei és az abba beolvasztott Csanád megyei eredetű iratokat. A teljes anyagot a levéltárban egy fondként kezelték. Csongrád megyében más volt a helyzet. Itt a földhivatali iratok levéltári kezelésbe adására csak 1961-ben került sor. A Csanád megyei iratokat a Csongrád megyei Földhivatal 1957-ig külön kezelte, majd 1957-ben a tanács által végrehajtott rendezés során beolvasztották a Csongrád megyei Földhivatal iratai közé. A rendezést az tette szükségessé, hogy idők folyamán az iratokat Hódmezővásárhelyen, a megye akkori székhelyén, többször költöztették, ennek következtében eredeti rendjük felbomlott. U-tólag megállapíthatjuk, hogy a szakszerűtlen rendezés m.ind a Csongrád-, mind a Csanád megyei anyagnak sokat ártott. A rendezést hozzá nem értő módon végezték el. Végeredményeként készítettek egy jegyzéket, amelyben rendszertelenül, tehát a földhivatal eredeti osztályainak figyelmen kivül hagyásával tüntették fel az egyes csomókban foglalt iratok tárgyát. A rendezés legfőbb hibája emellett az volt,hogy a csomók feliratai túlnyomórészt nem fedték a bennük elhelyezett iratok tárgyát. A rendezést levéltári irányítás nélkül végezték, ezért használhatatlanok a munka eredményeként készült feljegyzések is. Megjegyezzük, hogy Csongrád megye két állami levéltára /a szegedi és a szentesi/ több izben is kisérletet tett a megyei tanácsnál az iratok átvételére, de mindig azzal tértek ki az iratok átadása elől, hogy azokra állandóan szükségük van. Az 1957-ben végrehajtott rendezés után azonban az anyag régibb részét a mezőgazdasági osztály földbirtokrendezési csoportja már nem használta. Ilyen előzmények után került sor a két levéltár részéről mintegy hatvan folyóméter terjedelmű iratanyag átvételére. A Csongrád megyei tanácsot az iratok átadására és a központi irattár részbeni feloszlatására különben az késztette, hogy a kormányzat elrendelte a megye székhelyének Szegedre történő áthelyezését. E miatt 1961 folyamán a megye két levéltárának átadták a tanácsalakulás előtti iratokat. A Szegedi Állami Levéltár, gyűjtőterületének megfelelően, az egykori Csanád megyei Földhivatal és a Csongrád megyei Földhivatal Szegedi Tárgyaló Tanácsa iratait szállította be. Jellemző az anyag rendezetlenségére, hogy az átvétel után még fél évvel később is küldözgette a két levéltár a rendezés során előkerült és egymás levéltáraiba tartozó anyagokat. A három dél-alföldi levéltárban /Gyula, Szentes, Szeged/ egyidejűleg rendezték az anyagot és elkészítették a repertóriumokat. A rendezettség tekintetében a Gyulai Állami Levéltárnak voltak a legkedTezőbb előfeltételei, mert az anyag egész terjedelmében nála volt és az átvételt megelőzően s azután is az iratok legalább a hivatalszervezetnek megfelelő tagolásban voltak elhelyezve az állványokon. Szegeden megnehezítette a rendezés befejezését, hogy a megyei tanács az iratokat több részletben adta át, igy a korábban már rendezett anyagot többször fel kellett forgatni.