Rendezés

XXIII. Tanácsok - Ujlaky Zoltán: A megyei tanácsi iratanyag rendezésének tapasztalatai a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban. • 1984. [LSZ 1984/1–3. 131-141. p.]

és hatásköri változások nem érintették az osztályok fondképző jellegét. Az osztályokon belüli csoportok iratanyaga alkotta a szerző szerint az állagokat. Azonban a funkciók is különböző iratképzést hozhattak létre. A továbbiakban a szerző azt javasolta, hogy a tanácsi iratok levéltári fondjainak kialakításánál az emiitett két fej -lödési szakaszt vegyék figyelembe. Az 1950-1954-ig terjedő időszakban a végrehajtó bizottság állagai 'volnának az osztályok iratai, mivel ekkor csak a VB. nevében járhattak el a szakosztályok hatóságként. A titkárságot feltétlenül csak állagképzőnek tartotta, mivel a VB, közvetlen ügyintéző szerve volt 1955-től a szerző szerint a tanácsi osztályok fondképzőknek minősültek, mivel önálló hatóságok voltak, azonban a titkárság a VB. szervezetén belül csak állagképző maradt. Az emiitett tanulmány javaslatai után nem változott meg a fondutasitás ide vonatkozó része, s a vb. titkárság és az osztályok 1950-től fondképzőknek minősültek. Ezt a levéltári gyakorlat teljes mértékben elfogadta, s az 1970-es években megjelent ágazattörténeti tanulmányok 1950-1956-ig egy fondnak tekintették a tanács egy-egy osztályát. Az 1960-as évek elején vettük át a tanácsi szakigazgatási szervek irataiból előbb az 1950-1951. évi, majd később az 1952-1953. évi iratanyagot. Az alábbi vizsgálódásunkban a szakigazgatási szervek iratainak a rendezési problémáit érintjük, a testületi jegyzőkönyveket nem vizsgáljuk, mivel ezeket jóval később vettük át, s különösebb probléma nem is merült fel a rendezésük során. Meg kell állapítani, hogy a megyei tanácsi szervek iratanyaga viszonylag rossz fizikai állapotban került levéltári megőrzésbe. Kezdetben még boritólemezek közé sem helyezték a tanácsi irattárban az iratcsomókat. Az iratanyag egy része megrongálódott, szennyező-133