Rendezés

XXIII. Tanácsok - A tanácsokról. (III. tanácstörvény) • 1971.02.19 [1971:I. tv. = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1971. 3-25. p.]

ság létesítését; működésük ugyanis nélkülözhetetlen. Ezek: a tanácstagok megbízatásának, valamint összeférhetetlenségi ügyeinek a vizsgálatára alakítandó ügyrendi bizottság, illetőleg a gazdálkodásról szóló éves beszámoló ellenőrzése céljából számvizsgáló bizottság (59. §). Mindkét bizottságnak a tagjai — szemben a javaslat 60. §-ában foglalt általános rendelkezéssel — csak tanácstagok lehetnek; ezt az említett bizottságok által ellátandó feladatok jellege követeli meg. Ugyanakkor ezek, de különösen a számvizsgáló bizottság vonatkozásában lehetőség van arra, hogy feladatuk eredményesebb ellátása érdekében munkájukba nem bizottsági tagot is bevonhassanak. A javaslat magas szintű jogszabályok részére felhatalmazást ad egyéb bizottság létrehozatalának előírására. Hatályos jogunkban ilyen, jogszabályban előírt módon létesített bizottságként működik pl. a községi szabálysértési bizottság, amely ügydöntő testület. 3. A javaslat 57. §-a a tanácsi bizottságok tevékenységének jellegét (javaslattevő, véleményező, i előkészítő, ellenőrző, összehangoló), valamint ezzel összefüggésben fő feladataikat rögzíti. E fő feladatok között sorrendben elsőként szerepel az adott ágazaton belüli és a több ágazat közötti összehangoló tevékenység. 4. A tanács bizottságaira vonatkozó szabályozás keretében foglalkozik a javaslat a tanácstagi csoporttal. A tanácstagi csoport jellegét tekintve tanácsi bizottság, működési területe azonban nem azonos az állandó bizottságokéval (61. §). IX. fejezet A szakigazgatási szervek (62-69. §) 1. A tanácsi szakigazgatási szervezet feladatainak, hatáskörének, hatósági jogkörének meghatározása, létrehozatalának és megszüntetésének szabályozása az államigazgatási tevékenység, a hatósági igazgatás egyik alapvető fontosságú kérdése. Következik ez mindenekelőtt a szakigazgatási tevékenység jelentőségének növekedéséből, közelebbről abból, hogy az államigazgatási tevékenység szakszerűségének állandó növelése a szocialista demokratizmus kiszélesedésének, az állampolgárok jogai érvényesülésének egyik leghathatósabb biztosítéka. A javaslat a szakigazgatási szervezetre vonatkozó rendelkezésekkel felhasználja az újtartalmú ágazati irányítás hasznos tapasztalatait, ugyanakkor lehetőséget nyújt az egyszerűbb, áttekinthetőbb, a helyi körülményekhez megfelelően igazodó, egyúttal a szakigazgatási feladatok végrehajtásának egységességét biztosító szervezet kialakítására és működtetésére. Következetesen törekszik arra, hogy e körben is biztosítsa a tanács, a végrehajtó bizottság és a szakigazgatási szervek közötti munkamegosztást, a hatáskörök elhatárolását, az önálló felelősség érvényesülését. Ennek megfelelően a javaslat a tanácsi hatáskörbe tartozó szakigazgatási feladatok ellátását, a munkamegosztás fő szabályaként, a szakigazgatási szervek hatáskörébe utalja (62. §). Jogszabályegyes szakigazgatási feladatokat a tanács és a végrehajtó bizottság hatáskörébe utalhat. A hatáskörök elhatárolását, az önálló felelősség érvényesülését a javaslat — a szakigazgatási szerv jogállására vonatkozó rendelkezésében — úgy biztosítja, hogy önállóságot ad az irányítás, a felügyelet és a hatósági jogkör tekintetében (63. §). A javaslat biztosítja a szakigazgatási szerv önállóságát hatósági jogkörében. Míg tehát a közvetlen irányítást ellátó végrehajtó bizottság a szakigazgatási szerv rendelkezését jogszabály és a lakosság érdekeinek sérelme esetén megsemmisítheti, illetőleg megváltoztathatja [43. § (2) bek. c) pontja], a szakigazgatási szerv egyedi államigazgatási ügyekben gyakorolt hatósági jogköre tekintetében az államigazgatási eljárás általános szabályairól, valamint a szabálysértésekről stb. szóló törvények rendelkezései az irányadók. 2. A szakigazgatási szerv vezetőjének jogállása lényegében megegyezik a jelenlegi szabályozással. Feladatainak részletes felsorolása törvényi szabályozást nem igényel, a törvény végrehajtására vonatkozó jogszabályokban rögzítendő (64. §). 3. A szakigazgatási szervezet jelenlegi rendszeréhez képest új tanácsi államigazgatási szervek a megyei és a megyei városi tanács végrehajtó bizottságának járási, illetőleg kerületi hivatalai (66—67. §). A javaslat mind a járási, mind a kerületi hivatalt a tanács szervei között sorolja fel, ebből következően a hivatalok tanácsi államigazgatási szervek. A végrehajtó bizottságnak való közvetlen alárendeltségük azonos a szakigazgatási szervekével, irányításuk is a szakigazgatási szervek irányításával azonos módon történik. A javaslatnak a szakigazgatási szervekkel kapcsolatos egyéb rendelkezései értelemszerűen vonatkoznak a járási és a kerületi hivatalokra. 4. A lakossági ügyek intézésének elősegítését szolgálták a végrehajtó bizottsági kirendeltségek, amelyeknek létesítését a javaslat a jövőben is lehetővé teszi azzal, hogy a kirendeltségek — ugyanúgy, mint a szakigazgatási szervek — a tanács szervei. Ebből következően a szakigazgatási kirendeltséget a helyi tanács létesíti meghatározott szakigazgatási és egyéb feladatok ellátására (68. §). A kirendeltség által ellátandó feladatokat is a tanács határozza meg. Így pl. sor kerülhet arra, hogy közös tanácshoz tartozó községek egyikében működő tanácstagi csoport vezetőjét a tanács helyi jelentőségű szakigazgatási és egyéb feladatok ellátásával bízza meg. 5. A helyi szakigazgatási tevékenység tekintetében a helyi tanács végrehajtó bizottsága útján a fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei gyakorolják az alárendeltséget nem feltételező irányítást. Ennek az irányításnak a jogosítványait foglalja magában a 69. §.