Rendezés

XXIII. Tanácsok - A tanácsokról. (III. tanácstörvény) • 1971.02.19 [1971:I. tv. = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1971. 3-25. p.]

E jogosítványok jellegüket tekintve hasonlóak a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) által a fővárosi és a megyei szakigazgatási szervek tekintetében gyakorolt jogosítványokhoz. Az irányítási jogosítványok közül elsősorban a szakigazgatási tevékenység irányát meghatározó szakmai irányelvek és elvi állásfoglalások kibocsátása, ezek, valamint általában a jogszabályok végrehajtásának folyamatos ellenőrzése jelentősek. Jogszabályban meghatározott esetben a felettes szakigazgatási szerv vezetőjét a helyi szakigazgatási szervet érintő közvetlen utasítás joga illeti meg. Ez az utasítási jog azonban csak kivételes esetben, a törvényben, törvényerejű rendeletben, minisztertanácsi rendeletben és határozatban megállapított körben gyakorolható. Változatlanul fenntartja a javaslat a felettes szakigazgatási szerv vezetőjének a hatósági ügyintézés felügyelete körében korábban gyakorolt, a jogszabály által megállapított jogosítványait. X. fejezet A tanácsok központi irányítása (70-74. §) 1. A tanácsok önállóságának fejlesztésével egyidejűleg a központi irányítás hatékonyabbá tétele a tanácsok irányítása jelenlegi rendszerének megváltoztatását teszi szükségessé. Indokolt továbbá az irányítás eszközeinek felülvizsgálata is. A tanács mint népképviseleti-önkormányzati szerv irányításának elsődleges eszköze a jogszabály. 2. Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő teljes körű jogosítványainak gyakorlása körében, törvényhozás útján, meghatározza a tanácsok fő feladatait, szervezetük és működésük alapvető szabályait, valamint a tanácsok működéséhez, feladataik ellátásához szükséges anyagi eszközöket. Az Országgyűlés irányító tevékenységének a fentiekben történt körülhatárolása egybeesik azzal a tényleges körrel, amelyben irányítása érvényesült, és kiegészül a törvények végrehajtásának legfelső szinten történő ellenőrzésével (70. §). A Népköztársaság Elnöki Tanácsának irányítási hatásköre — amellett, hogy törvényerejű rendeleteivel maga is meghatározhatja a tanácsok feladatát, hatáskörét stb. —• az alkotmányos felügyeletben testesül meg. Az alkotmányos felügyelet biztosítja, hogy a tanácsok a javaslatban meghatározott hatáskörüket annak jogellenes elvonása, illetőleg korlátozása nélkül gyakorolhassák. Az alkotmányos felügyelet tartalma túlnyomórészt megegyezik a hatályos tanácstörvényben meghatározott jogosítványokkal, s kiegészül a tanácsok önkormányzati jogainak védelmével (71. §). 3. A javaslat differenciáltan szabályozza a központi irányítás és a törvényességi felügyelet eszközeit, a Minisztertanács ezzel összefüggő hatásköreit. Ezek az eszközök és hatáskörök eltérnek attól függően, hogy a tanáccsal, illetőleg a végrehajtó bizottsággal kapcsolatosak: a) A tanácstestületek egymásnak való szervezeti alá-, illetve fölérendeltsége megszűnik, a jogszabályban meghatározott hatáskörükben önállóan járnak el, így a javaslat különösen az általános elvi irányítást és a törvényességi felügyeletet hangsúlyozza. Ez utóbbi hatáskörben a Minisztertanács jogosult a fővárosi, illetőleg a megyei tanács jogszabályt vagy a társadalom érdekét sértő rendeletének vagy határozatának megsemmisítésére. A törvényességi felügyelet a fővárosi, illetőleg a megyei tanács tevékenysége törvényességének egyik biztosítéka. A felügyelet nem terjed túl a megsemmisítés jogán; a megváltoztatás jogának biztosítása ugyanis ellentétes lenne a tanácsok népképviseleti-önkormányzati jellegével, illetőleg önállóságával. Ezzel függ össze a javaslat azon rendelkezése is, hogy a Minisztertanács dönt a miniszter és a fővárosi, megyei tanács, illetőleg végrehajtó bizottság között keletkezett vitában. b) Lényegesen tágabb a Minisztertanácsnak a végrehajtó bizottsággal összefüggő irányítási jogköre. Ezt a jogkört az alárendeltséget is kifejező eszközök jellemzik, így különösen a jogszabályok végrehajtása körében az utasítás joga. c) A végrehajtó bizottság titkárának — más helyen már megindokolt — módosult, megnövekedett feladataival, hatáskörével függ össze a Minisztertanács jelölési joga (72. §). 4. A Minisztertanácsnak a tanácsok irányításával összefüggő feladat- és hatásköre tette szükségessé országos hatáskörű szervként a Minisztertanács Tanácsi Hivatala létrehozását. Ez egyrészt a Minisztertanács által meghatározott körben közreműködik a Minisztertanácsnak a tanácsok irányításával, tevékenységük törvényességének felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátásában, másrészt egyes jogszabályban meghatározott feladatok tekintetében önállóan, saját hatáskörben jár el (73. §). 5. A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) irányítási feladatai és hatásköre tekintetében a javaslat (74. §) fenntartja az 1023/1967. (VIII. 8.) Korm. sz. határozat bevált elveit. Ennek megfelelően a szakigazgatási tevékenység központi irányítása tekintetében a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a szakigazgatási feladatok, hatáskörök és hatósági jogkörök megállapítása mellett, jogszabályok kiadásával meghatározza és — a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága útján — érvényesíti az ágazati feladatokat, továbbá szabályozza a tanácsi tervezési, pénzgazdálkodási és munkaügyi tevékenységet. A jogszabályok végrehajtásának, az ágazati feladatok érvényesülésének ellenőrzésével, valamint a hatósági ügyintézés felügyeletével összefüggő jogosítványok körét a javaslat a bevált szabályok figyelembevételével határozza meg, a miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) hatósági jogkörét pedig az államigazgatási eljárás általános szabályairól, illetőleg a szabálysértésekről stb. szóló törvény tartalmazza.