Rendezés

XXIII. Tanácsok - A tanácsokról. (III. tanácstörvény) • 1971.02.19 [1971:I. tv. = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1971. 3-25. p.]

létben, akár a bizottságban, akár egyéb szervnél el­járva kifejt. Ugyanilyen körben megilleti a tanácstagot a hivatalos személynek kijáró fokozott büntetőjogi védelem és terheli a fokozott felelősség. A tanács­tag hivatalos személyként való meghatározását a Btk. 114. §-ában foglalt — e javaslat 75. § (7) bekez­désének megfelelően módosult —• rendelkezés tar­talmazza. 5. A javaslat a hatályos szabályozásnál lénye­gesen szélesebb körben teremt biztosítékot arra, hogy a tanácstagok közéleti tevékenységüknek eredményesen tehessenek eleget (39. §). Ezek között kiemelkedő jelentőségű az a rendelkezés, amely sze­rint a tanácstag, e minőségében kifejtett tevékeny­sége miatt csak összeférhetetlenség megállapítása után vonható büntetőjogi felelősségre. A tanácstagság lényegét tekintve nem főfoglal­kozás, ezért a tanácstagi munka ellátásának meg­szervezésénél — lehetőség szerint — arra kell töre­kedni, hogy az munkaidőn kívül elvégezhető le­gyen. A tanácstagsággal összefüggő feladatok egy része viszont —• jellegénél fogva — mégis csak a tanácstag munkaidején belül oldható meg, ezért a javaslat előírja a tanácstag munkavégzés alóli fel­mentését a szükséges időtartamra, továbbá erre az időre az átlagkereset megtérítését. Megszabja a javaslat a tanácstagi munka akadá­lyozásának megszüntetése, illetőleg a tanácstaggal szemben a tanácstagi tevékenység miatt alkalma­zott hátrányos intézkedések kiküszöbölése végett szükséges tennivalók elvi keretét. 6. A tanácstagsággal való összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok (40. §) a két típusú (helyi, il­letőleg a fővárosi és a megyei) tanácstagsággal függenek össze. A javaslat szellemével és tételes rendelkezéseivel összhangban áll az a szabály, hogy amennyiben a fővárosi, illetőleg megyei tanács olyan tagjánál állapít meg összeférhetetlenséget, aki egyben helyi tanácsnak is tagja, az összeférhe- j tétlenség a helyi tanácstagságot is megszünteti. Ugyancsak a fentiekből következik, ha a helyi ta­nács olyan tagjánál állapít meg összeférhetetlensé­get, aki egyben a fővárosi vagy a megyei tanács­nak is tagja, az érintett személyt vissza kell hívni. VI. fejezet A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG i (41-50. §) 1. A tanács végrehajtó bizottsága az eddigiek­ben is kettős szerepet töltött be: egyrészt — a ta­nács szerveként —• előkészítette, végrehajtotta a tanács döntéseit, másrészt — mint a felsőbb szintű tanács végrehajtó bizottságának, illetőleg a Minisz­tertanácsnak alárendelt államigazgatási szerv — végrehajtotta a központi állami elhatározásokból eredő, jogszabályokba, vagy eseti utasításokba fog­lalt feladatokat. A végrehajtó bizottság említett kettős jellege feladatának és jogállásának javasolt szabályozása révén a jövőben még határozottabban jut kifejezés­re. A javaslat értelmében a megválasztó tanácsnak és a felettes végrehajtó bizottságnak, illetőleg a Mi­nisztertanácsnak alárendelt végrehajtó bizottság gondoskodik egyrészt a jogszabályok, az ágazati fel­adatok, másrészt a tanács rendelkezéseinek végre­hajtásáról, a tanács által átruházott hatáskörök gyakorlásáról és — új vonásként — az országos és a helyi érdekek egybehangolt érvényesítéséről. A végrehajtó bizottság feladatai közül jelentős a szakigazgatási szervezet közvetlen irányításával összefüggő tevékenysége. A szakszerű és gyors ügyintézésről való gondos­kodás keretében a végrehajtó bizottságnak biztosí­tania kell, hogy — az ügyintézés állandó ésszerűsí­tése és egyszerűsítése mellett — a korszerű szocia­lista államigazgatás követelményeinek megfelelően emelkedjék a szakigazgatási tevékenység színvona­la, fokozódjék hatékonysága, gyorsasága. Központi feladatnak kell tekinteni e tevékeny­ség során az ügyintézés bürokratikus megnyilvánu­lásai, öncélúsága, a felelősségvállalás alóli kibúvás elleni fellépést; a közéleti tisztaságnak az állam­igazgatási tevékenységben történő érvényesítését. Eleget tesz a javaslat a végrehajtó bizottságra vonatkozó szabályok meghatározásával is annak a követelménynek, hogy a feladatköröket, illetőleg hatásköröket szintenként tagolva állapítsa meg. En­nek megfelelően a végrehajtó bizottságra általában vonatkozó feladatok és hatáskörök mellett a javas­lat 45. §-a a fővárosi, illetőleg a megyei végrehajtó bizottság sajátos feladatait és hatáskörét rögzíti. 2. A végrehajtó bizottság kettős alárendeltségé­nek tanácsi oldalát fejezi ki, hogy a végrehajtó bi­zottságot a tanács hozza létre, a végrehajtó bizott­ság tevékenységéről a tanácsnak beszámolni köte­les. A tanács a végrehajtó bizottságnak az általa át­ruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, az e körben hozott határozatait megsemmisítheti, és meg is változtathatja. Nem független azonban a ta­nácstól a végrehajtó bizottság tevékenysége akkor sem, ha az saját, jogszabályban meghatározott fel­adatát látja el. A tanács a végrehajtó bizottság e körben hozott határozata ellen előterjesztéssel for­dulhat a fővárosi, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságához, illetőleg a Minisztertanácshoz, ameny­nyiben pedig a kérdéses határozat jogszabálysértő, úgy a végrehajtást felfüggesztheti. A tanács jogosult a végrehajtó bizottság, illető­leg annak egyes tagjai visszahívására is. Az erre vonatkozó döntés — az eddig hatályos rendelkezés­sel szemben — a felettes végrehajtó bizottság jóvá­hagyására nem szorul. 3. A javaslatnak a szakigazgatási szervezet irá­nyításával összefüggő szabályai a már kialakított irányítási rendszer fő elvein alapulnak 11023/1967. (VIII. 8.) Korm. sz. határozati. A végrehajtó bizottságnak a szakigazgatási szerv rendelkezéseivel összefüggő megsemmisítési, illetőleg megváltoztatási jogosultsága, — az alábbi

Next

/
Thumbnails
Contents