Rendezés

XXIII. Tanácsok - A tanácsokról. (III. tanácstörvény) • 1971.02.19 [1971:I. tv. = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1971. 3-25. p.]

létben, akár a bizottságban, akár egyéb szervnél eljárva kifejt. Ugyanilyen körben megilleti a tanácstagot a hivatalos személynek kijáró fokozott büntetőjogi védelem és terheli a fokozott felelősség. A tanácstag hivatalos személyként való meghatározását a Btk. 114. §-ában foglalt — e javaslat 75. § (7) bekezdésének megfelelően módosult —• rendelkezés tartalmazza. 5. A javaslat a hatályos szabályozásnál lényegesen szélesebb körben teremt biztosítékot arra, hogy a tanácstagok közéleti tevékenységüknek eredményesen tehessenek eleget (39. §). Ezek között kiemelkedő jelentőségű az a rendelkezés, amely szerint a tanácstag, e minőségében kifejtett tevékenysége miatt csak összeférhetetlenség megállapítása után vonható büntetőjogi felelősségre. A tanácstagság lényegét tekintve nem főfoglalkozás, ezért a tanácstagi munka ellátásának megszervezésénél — lehetőség szerint — arra kell törekedni, hogy az munkaidőn kívül elvégezhető legyen. A tanácstagsággal összefüggő feladatok egy része viszont —• jellegénél fogva — mégis csak a tanácstag munkaidején belül oldható meg, ezért a javaslat előírja a tanácstag munkavégzés alóli felmentését a szükséges időtartamra, továbbá erre az időre az átlagkereset megtérítését. Megszabja a javaslat a tanácstagi munka akadályozásának megszüntetése, illetőleg a tanácstaggal szemben a tanácstagi tevékenység miatt alkalmazott hátrányos intézkedések kiküszöbölése végett szükséges tennivalók elvi keretét. 6. A tanácstagsággal való összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok (40. §) a két típusú (helyi, illetőleg a fővárosi és a megyei) tanácstagsággal függenek össze. A javaslat szellemével és tételes rendelkezéseivel összhangban áll az a szabály, hogy amennyiben a fővárosi, illetőleg megyei tanács olyan tagjánál állapít meg összeférhetetlenséget, aki egyben helyi tanácsnak is tagja, az összeférhe- j tétlenség a helyi tanácstagságot is megszünteti. Ugyancsak a fentiekből következik, ha a helyi tanács olyan tagjánál állapít meg összeférhetetlenséget, aki egyben a fővárosi vagy a megyei tanácsnak is tagja, az érintett személyt vissza kell hívni. VI. fejezet A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG i (41-50. §) 1. A tanács végrehajtó bizottsága az eddigiekben is kettős szerepet töltött be: egyrészt — a tanács szerveként —• előkészítette, végrehajtotta a tanács döntéseit, másrészt — mint a felsőbb szintű tanács végrehajtó bizottságának, illetőleg a Minisztertanácsnak alárendelt államigazgatási szerv — végrehajtotta a központi állami elhatározásokból eredő, jogszabályokba, vagy eseti utasításokba foglalt feladatokat. A végrehajtó bizottság említett kettős jellege feladatának és jogállásának javasolt szabályozása révén a jövőben még határozottabban jut kifejezésre. A javaslat értelmében a megválasztó tanácsnak és a felettes végrehajtó bizottságnak, illetőleg a Minisztertanácsnak alárendelt végrehajtó bizottság gondoskodik egyrészt a jogszabályok, az ágazati feladatok, másrészt a tanács rendelkezéseinek végrehajtásáról, a tanács által átruházott hatáskörök gyakorlásáról és — új vonásként — az országos és a helyi érdekek egybehangolt érvényesítéséről. A végrehajtó bizottság feladatai közül jelentős a szakigazgatási szervezet közvetlen irányításával összefüggő tevékenysége. A szakszerű és gyors ügyintézésről való gondoskodás keretében a végrehajtó bizottságnak biztosítania kell, hogy — az ügyintézés állandó ésszerűsítése és egyszerűsítése mellett — a korszerű szocialista államigazgatás követelményeinek megfelelően emelkedjék a szakigazgatási tevékenység színvonala, fokozódjék hatékonysága, gyorsasága. Központi feladatnak kell tekinteni e tevékenység során az ügyintézés bürokratikus megnyilvánulásai, öncélúsága, a felelősségvállalás alóli kibúvás elleni fellépést; a közéleti tisztaságnak az államigazgatási tevékenységben történő érvényesítését. Eleget tesz a javaslat a végrehajtó bizottságra vonatkozó szabályok meghatározásával is annak a követelménynek, hogy a feladatköröket, illetőleg hatásköröket szintenként tagolva állapítsa meg. Ennek megfelelően a végrehajtó bizottságra általában vonatkozó feladatok és hatáskörök mellett a javaslat 45. §-a a fővárosi, illetőleg a megyei végrehajtó bizottság sajátos feladatait és hatáskörét rögzíti. 2. A végrehajtó bizottság kettős alárendeltségének tanácsi oldalát fejezi ki, hogy a végrehajtó bizottságot a tanács hozza létre, a végrehajtó bizottság tevékenységéről a tanácsnak beszámolni köteles. A tanács a végrehajtó bizottságnak az általa átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, az e körben hozott határozatait megsemmisítheti, és meg is változtathatja. Nem független azonban a tanácstól a végrehajtó bizottság tevékenysége akkor sem, ha az saját, jogszabályban meghatározott feladatát látja el. A tanács a végrehajtó bizottság e körben hozott határozata ellen előterjesztéssel fordulhat a fővárosi, a megyei tanács végrehajtó bizottságához, illetőleg a Minisztertanácshoz, amenynyiben pedig a kérdéses határozat jogszabálysértő, úgy a végrehajtást felfüggesztheti. A tanács jogosult a végrehajtó bizottság, illetőleg annak egyes tagjai visszahívására is. Az erre vonatkozó döntés — az eddig hatályos rendelkezéssel szemben — a felettes végrehajtó bizottság jóváhagyására nem szorul. 3. A javaslatnak a szakigazgatási szervezet irányításával összefüggő szabályai a már kialakított irányítási rendszer fő elvein alapulnak 11023/1967. (VIII. 8.) Korm. sz. határozati. A végrehajtó bizottságnak a szakigazgatási szerv rendelkezéseivel összefüggő megsemmisítési, illetőleg megváltoztatási jogosultsága, — az alábbi