Rendezés

XXIII. Tanácsok - A tanácsokról. (III. tanácstörvény) • 1971.02.19 [1971:I. tv. = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1971. 3-25. p.]

kivételektől eltekintve — magába foglalja mind a jog, mind pedig a lakosság érdekeinek sérelme címén történő megsemmisítés, illetőleg megváltoztatás lehetőségét. Nem érvényesül azonban ez a hatáskör a szakigazgatási szerv által hatósági jogkörben hozott határozat tekintetében, amelynek szabályait az államigazgatási eljárás általános szabályairól, illetőleg a szabálysértésekről szóló törvény tar- | talmazza. Az e törvényekben megállapított jogor- [ voslati rend — eltekintve a javaslat 55. § (2) és (3) | bekezdésében meghatározott kivételektől — tovább- j ra is változatlan marad. 4. A tanácshoz hasonlóan, a végrehajtó bizottság is jogosult arra, hogy egyes hatáskörök gyakorlását — jogszabályi keretek között — szerveire átruházhassa (43. §). Az átruházás — természetesen — csak a végrehajtó bizottság szerveire történhet. Ebből következik az is, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága egyes, a községi tanácsok irányításával kapcsolatos hatásköreit a járási hivatal elnökére, mint a megyei tanács végrehajtó bizottsága önálló hatáskörű szerve vezetőjére, átruházhatja. Sor kerülhet kivételesen arra is, hogy a végrehajtó bizottság a testület egészét érintő hatáskör gyakorlását nem szakigazgatási szervére, hanem tisztségviselőjére ruházza. Ilyen esetet maga a javaslat is szabályoz: a tanácselnök a végrehajtó bizottság ülései között, halaszthatatlan esetben a végrehajtó bizottság hatáskörében hozhat döntést (53. §). 5. A javaslat, a végrehajtó bizottságnak feladatai eredményesebb megvalósítása érdekében lehetőséget biztosít arra, hogy a felettes végrehajtó bizottsághoz, a felsőbb fokú szakigazgatási szervekhez, illetőleg a Minisztertanácshoz, a miniszterekhez előterjesztést tehessen [43. § (4) bek.]. Az előterjesztés joga azonban mindenkor csak a hatósági fórumrendszer szerint érvényesülhet. Ennek megfelelően a helyi tanács végrehajtó bizottsága a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottságához és ezek szakigazgatási szerveihez, míg a fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottsága a Minisztertanácshoz, illetőleg a miniszterhez tehet előterjesztést. 6. A javaslat a városi, a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága kinevezési hatáskörébe sorol- | ja a tanácsi vállalatok, intézmények vezetőinek, valamint vezető állású dolgozóinak kinevezését. Tekintettel ezek rendkívül széles körére, a pontos, tételes kinevezési hatásköröket a végrehajtási rendelkezésekben kell majd szabályozni (44. §). 7. A végrehajtó bizottság megbízatásának tartama tekintetében a javaslat 46. §-a a hatályos joghoz hasonló szabályokat tartalmaz. A megalakulásra és az összehívásra vonatkozó részletes szabályokat a végrehajtási rendelet szabályozza. 8. Abból a szabályból következően, hogy a végrehajtó bizottság mint testület, feladatait tagjainak állandó, tevékeny részvételével oldja meg, a feladatok megoldásának eredményességéért is a testület, valamint tagjai egyaránt felelősek. E felelősség tartalma a testület és tagjai tekintetében erkölcsi, politikai, a tisztségviselők azonban — a fentieken túlmenően — büntető-, polgári és munkajogi felelősséggel is tartoznak (47. §). 9. A végrehajtó bizottság működési szabályai (48—50. §) tekintetében a javaslat — a tanács működésével kapcsolatos szabályozásnál már ismertetett okokból —• mellőzi a hatályos jog számos ügyrendi-ügyviteli jellegű szabályát, így pl. az ülésen résztvevők tételes felsorolását, a jegyzőkönyv-készítési kötelezettséget. VII. fejezet Tisztségviselők (51-55. §) 1. A hatályos tanácstörvény a tisztségviselők közül csupán a végrehajtó bizottság elnökének felelősségét és főbb feladatait rögzíti. A tanácsnak mint testületnek a tanácstörvény szerint álandó elnöke nem volt, az üléseket a tanács által esetenként választott elnök vezette. A gyakorlatban ez a megoldás nem vált be. Á tanácsok önállóságának növelésével együtt kell járnia a tanácselnök helyzete és szerepe megváltozásának is. A tanácselnök és vele együtt a tanácselnök-helyettes jogállása ezért a jövőben már nem elsődlegesen és nem kizárólag a végrehajtó bizottsághoz, hanem a tanácshoz kapcsolódik. 2. A javaslat 51. és 52. §-a a tanácselnök és a tanácselnök-helyettes választására történő javaslattétel jogával, valamint visszahívásuk kezdeményezésének lehetőségével első helyen a Hazafias Népfront megfelelő bizottságát ruházza fel. E szabályozásban kifejezésre jut a Hazafias Népfront jelentőségének, a tanácsok tömegpolitikai bázisaként betöltött szerepkörének elismerése a tanácsi munka szempontjából igen jelentős, a tisztségviselőkre vonatkozó kérdésekben. A helyi tanácselnök és tanácselnök-helyettes személyére történő javaslattételre, ezen felül a helyi tanács bármelyik tagjának a viszszahívására a fővárosi, illetőleg megyei tanács végrehajtó bizottságának, valamint a helyi tanács tagjának ad kezdeményezési jogot a javaslat. A tanácselnöki tisztség általában főfoglalkozású munkaviszonyt tételez fel. A javaslat — az eddigi gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe véve — lehetőséget ad azonban arra, hogy községben társadalmi megbízatásként is betölthető legyen a tanácselnöki tisztség. E lehetőséggel főként a csekély lélekszámú községekben célszerű élni, amelyekben a tanácselnöki tisztség betöltése nem igényli a teljes munkaidővel történő foglalkoztatást, hanem az azzal járó feladatokat arra rátermett személy más szervvel fennálló munkaviszonya (szövetkezeti tagsági viszonya stb.) mellett is, társadalmi megbízatásban eredményesen elláthatja. A fővárosi, illetőleg a megyei tanácselnöknek és tanácselnök-helyettesnek a központi állami aka-