Rendezés

XXIII. Tanácsok - A tanácsokról. (III. tanácstörvény) • 1971.02.19 [1971:I. tv. = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1971. 3-25. p.]

illetőleg véleményének megismerése céljából a község életében alapvető jelentőségű kérdések eldöntése előtt (35. §). A falugyűlés tanácskozó és tanácsadó szerv, eltér a választók gyűlésétől abban, hogy nem a tanács tagja, hanem a tanács hívja öszsze, véleménycsere céljából, s végül: a falugyűlés nem gyakorolja a választók gyűlésének a visszahívásra vonatkozó jogát. A falugyűlés különleges, községi sajátosság, amely kifejezi a községi tanácsnak a településsel való rendkívül szoros kapcsolatát. Különösen indokolt falugyűlés összehívása a közös tanácsú községben. Ennek tárgya azonban nem korlátozódik a községek életében alapvető jelentőségű kérdésekre, hanem általában a közös tanács munkájáról való tájékoztatást is célozza. V. fejezet A tanácstag (36-40. §) 1. A javaslatnak a tanácstagokra vonatkozó rendelkezései a hatályos tanácstörvény bevált, a gyakorlat által igazolt tételein alapulnak. A hatályos szabályozást a javaslat akként fejleszti tovább, hogy: a) egyértelműbben határozza meg és lényegesen bővíti a sokrétűbbé váló tanácstagi feladatkör ellátásához szükséges jogosítványokat; b) társadalmi és államéletünk jelen fejlődési szakaszának követelményeihez szabja a tanácstagok kötelességeit; c) figyelembe veszi egyrészről a helyi tanács közvetlen, másrészről a fővárosi és a megyei tanács közvetett képviseleti rendszerében meglevő azonosságokat és eltéréseket; d) megfelelő rendelkezéseket tartalmaz a tanácstagi tevékenység zavartalanságának biztosítására. A tanács minden tagjának azonos jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezés következik abból is, hogy azonos testület tagjai. Miután azonban a választójogi rendelkezéseknek megfelelően a fővárosi, illetőleg a megyei tanács tagjainak egy részét a helyi tanácsok nem saját tagjaik, hanem a Hazafias Népfront megfelelő bizottsága által javasolt személyek közül választják, ennek külön szabályként való rögzítése is szükséges (36. §). 2. A tanácstag jogai között különösen fontos helyet foglal el a felvilágosítás kérésének joga. A javaslat értelmében a tanácstag a tanácsülésen vagy más alkalommal a végrehajtó bizottságtól, a tisztségviselőktől, a szakigazgatási és egyéb szervek vezetőitől tanácsi hatáskörbe tartozó kérdésekben felvilágosítást kérhet, amelyre a kérdezett a választ a tanács ülésén vagy tizenöt napon belül köteles megadni. E felvilágosítás-kérés személyesen, írásban vagy sajátos formában: a tanácstag interpellációja útján történhet. Az interpellációra a kérdezettnek általában a testület ülésén kell válaszolnia. A válasz elbírálása így voltaképpen az egész testület előtt és a testület által történik; ennélfogva az interpellációs jog a testületi ellenőrzés jelentős formája, a népképviseleti jelleg érvényesülésének egyik eszköze. A javaslat széles körben ad lehetőséget arra, hogy a tanácstag választóival sokirányú kapcsolatot alakíthasson ki. Ennek egyik formája a választók gyűlésének összehívása olyan kérdések megtárgyalására, amelyek a terület lakosságát általánosan érintik (pl. egyes fejlesztési elgondolások megtárgyalása végett). A tanácstag jogai nem merülnek ki a javaslat 37. §-ában tételesen felsoroltakkal. Szerkezeti okokból a javaslat egyes tanácstagi jogokat nem e fejezetben, hanem ott helyez el, ahol azok gyakorlása közvetlenül jelentkezik. 3. A tanácstagi kötelességekre vonatkozó szabályok közül kiemelkedő jelentőségű a tanácstagok és a választók kapcsolatának rendezése. Jogszabály eddig csak évenként egyszeri beszámolást írt elő kötelezően, másrészt — hangsúlyozva a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás szükségességét — annak egyik, de nem kizárólagos formájaként jelölte meg a tanácstagi fogadóórát. A javaslat általános kötelezettségként írja elő, hogy a tanácstag köteles közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani a lakossággal és bevonni a lakosságot a tanácsi feladatok megoldásába. Mellőzi azonban a kapcsolat formáira vonatkozó, de törvényi szabályozást nem igénylő előírásokat. A választóival tartott kapcsolat formáit magának a tanácstagnak kell — a helyi követelményeknek megfelelően, a tanács erre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével — kialakítania. Körülhatároltabb törvényi szabályozást igényel a tanácstag beszámolási kötelezettsége, amely a választók tájékoztatásának és az általuk gyakorolható ellenőrzésnek egyik hathatós biztosítéka. A javaslat figyelembe veszi a különböző típusú tanácsok eltérő jellegéből fakadó sajátosságokat. A javaslat az állampolgárok jogos panaszainak körét tágabban értelmezi a panasz államigazgatási fogalmánál. A tanácstagi kötelességek teljesítése szempontjából az állampolgárok panaszainak körébe tartozónak tekinti a közérdekű bejelentést (1957. évi IV. tv. 67. §) éppen úgy, mint az egyéb, panaszjellegű bejelentéseket, kérelmeket, észrevételeket. Ugyancsak gyűjtőfogalomként használja a jogos panaszok orvoslására vonatkozó kötelességet is; ez magában foglalja a panasz vizsgálatával, szükség esetén orvoslásával, a panaszosnak és a tanácstagnak a vizsgálat eredményéről való értesítésével öszszefüggő valamennyi kötelességet (38. §). 4. A tanácstagi munka — mint a választók bizalmán alapuló, megtisztelő közéleti tevékenység — a tanácstagnak a javaslatban felsorolt feladataiból, kötelességeiből következően nem merül ki a tanácsülésen folytatott tevékenységben. Tanácstagi munka általában mindazon tevékenység is, amelyet a tanácstag e minőségéből eredő jogai gyakorlása, feladatai ellátása érdekében akár a választókerü-