Rendezés

XXIII. Tanácsok - A tanácsokról. (III. tanácstörvény) • 1971.02.19 [1971:I. tv. = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1971. 3-25. p.]

hangolásában, egyeztetésében, másrészt az egyéb szervek által biztosítandó — a tanácsi tervezéshez szükséges — információk közlésének kötelezettségében határolható körül. A terület- és településfejlesztésben kialakuló együttműködés azonban nem korlátozódik csupán a szervező, összehangoló, tájékoztató tevékenységre, hanem közvetlen gazdasági együttműködési formákat is ölthet; erre utal a javaslatnak az a rendelkezése, amely lehetővé teszi egyéb szervekkel közös intézmények fenntartását az előbb jelzett célok érdekében. A lakosság szükségleteinek kielégítése terén a tanácsok tevékenysége zömmel szervező, ellenőrző jellegű. A javaslat jogi eszközöket is biztosít ahhoz, hogy a tanács és szervei által tapasztalt, a lakosság szükségleteinek kielégítését veszélyeztető jelenségek megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket a tanács és szervei megtehessék, illetőleg kezdeményezhessék. Jelentős jogosítvány, hogy a lakosság szükségleteit ellátó vállalatot, intézményt érintő nagyobb változás esetén a nem tanácsi szervek kötelesek előzetesen kikérni a tanács vagy a végrehajtó bizottság véleményét. A tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködésének kölcsönös jellegét fejezi ki — egyebek között — a javaslatnak az a rendelkezése, hogy a tanács köteles tájékoztatni a nem tanácsi szerveket a tevékenységüket érintő célkitűzésekről és köteles érdemben foglalkozni e szervek észrevételeivel, javaslataival. 3. Figyelemmel a fővárosi, illetőleg a megyei tanácsnak a terület- és településfejlesztéssel kapcsolatos feladataira, a javaslat a helyi tanácsokénál átfogóbb, szélesebb körű jogosultságokat állapít meg. E jogosultságok (javaslattétel, véleményadás, kezdeményezés) már a tervezési munkában széles körű véleménynyilvánítást tesznek lehetővé (25. §). IV. fejezet A tanács működése (27—35. §) 1. A javaslat e fejezetben foglalja össze a tanácsnak mint testületnek feladatai ellátásához és hatásköre gyakorlásához szükséges működési szabályokat. A tanácsnak, mint népképviseleti-önkormányzati testületnek önállóságát fejezi ki az a javasolt rendelkezés, amely a tanács szervezeti és működési szabályzata megalkotási jogát magára a tanácsra ruházza. A szervezeti és működési szabályzat megalkotása tanácsrendelettel történik. A Minisztertanács a szervezeti és működési szabályzatok megalkotásához irányelveket ad ki. A szervezeti és működési szabályzat az egyetlen tanácsrendelet-fajta, amelyre a javaslat jóváhagyást ír elő (27—29. §). 2. A javaslat — e testületek önállóságának kifejezéseképpen — főszabályként azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a tanács szükség szerint tart ! ülést, egyben garanciális jelleggel meghatározza a kötelező ülések számát. A javasolt szabályozás lehetőséget ad a testület tevékenységéből a formális elemek kiiktatására; megszüntethetővé teszi a tartalommal kellően ki nem tölthető üléseket. A javaslat, a hatályos szabályozással egyezően, feljogosítja a tanácstagokat, illetőleg az irányító szerveket arra, hogy a tanács összehívását indítványozhassák, illetőleg elrendelhessék (30. §). 3. Üj vonásokkal bővítve tartalmazza a javaslat a határozathozatal szabályait. Határozatképtelenség esetére a javaslat úgy rendelkezik, hogy a tanácsot ismét össze kell hívni. Arra az esetre, ha az újból összehívott tanácsülés újból határozatképtelen lenne, a javaslat nem tartalmaz külön rendelkezést, értelemszerűen érvényesülnek a javasolt szabályok. A határozathozatalhoz általában a tanácstagok többségének jelenléte és a jelenlevő tanácstagok többségének szavazata szükséges. A javaslat a tanács megnövekedett hatásköréből eredő felelősségének kifejezéseképpen — új rendelkezésként —• néhány különlegesen fontos döntés meghozatalához a tanácstagok többségének szavazatát (az ún. minősített többséget) kívánja meg. A javaslat — a hatályos tanácstörvénytől eltérően — csak általánosságban határozza meg a tanácsülésen részvételre jogosult személyek körét; a részletes szabályokat a végrehajtási rendelkezésekben, illetőleg a tanácsok szervezeti és működési szabályzatában célszerű szabályozni (31—33. §). 4. A javaslat a tanácsrendelettel (34. §) szabályozható társadalmi viszonyok körét két fő irányban határozza meg. Egyfelől: tanácsrendelet alkotható jogszabályok végrehajtása céljából, másfelől: a jogszabályban nem rendezett, de jogi szabályozást igénylő társadalmi viszonyok rendezésére. Az alapvető, vagy fontosabb társadalmi viszonyokat az állam központi szervei által kibocsátott jogszabályok rendezik. Az ezekben szabályozott viszonyok helyi vetületei, illetőleg a jogszabályok legmegfelelőbb helyi alkalmazásának biztosítása szükségessé tehetik, hogy a jogszabályok helyi végrehajtását a tanács rendelettel határozza meg. A tanácsi rendelet-alkotás tárgya másrészt a központi szabályozást nem, de jogi rendezést mégis igénylő életviszonyok köre, amelyeket az jellemez, hogy elsődlegesen helyi vonatkozásúak. A tanács rendelete mindenkire, a működési területén élő lakosságra, valamint a jogi személyekre egyaránt kötelező. A jogbiztonságot szolgálja és az állampolgárok jogainak fontos biztosítéka ugyanakkor, hogy a lakosság jogait és kötelességeit érintő szabályt a tanács csak tanácsrendeletben állapíthat meg. A tanácsrendelet megsértőivel szemben szabálysértés miatt megállapítható bírság is a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény rendelkezései szerint. 5. A javaslat a hatályos jogban eddig nem szabályozott intézmény, a falugyűlés összehívását teszi lehetővé, a község lakosságának tájékoztatása,