Rendezés

XXIII. Tanácsok - A tanácsokról. (III. tanácstörvény) • 1971.02.19 [1971:I. tv. = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1971. 3-25. p.]

hangolásában, egyeztetésében, másrészt az egyéb szervek által biztosítandó — a tanácsi tervezéshez szükséges — információk közlésének kötelezettségé­ben határolható körül. A terület- és településfej­lesztésben kialakuló együttműködés azonban nem korlátozódik csupán a szervező, összehangoló, tájé­koztató tevékenységre, hanem közvetlen gazdasági együttműködési formákat is ölthet; erre utal a ja­vaslatnak az a rendelkezése, amely lehetővé teszi egyéb szervekkel közös intézmények fenntartását az előbb jelzett célok érdekében. A lakosság szükségleteinek kielégítése terén a tanácsok tevékenysége zömmel szervező, ellenőrző jellegű. A javaslat jogi eszközöket is biztosít ahhoz, hogy a tanács és szervei által tapasztalt, a lakosság szükségleteinek kielégítését veszélyeztető jelenségek megszüntetése érdekében a szükséges intézkedése­ket a tanács és szervei megtehessék, illetőleg kezde­ményezhessék. Jelentős jogosítvány, hogy a lakos­ság szükségleteit ellátó vállalatot, intézményt érin­tő nagyobb változás esetén a nem tanácsi szervek kötelesek előzetesen kikérni a tanács vagy a végre­hajtó bizottság véleményét. A tanácsi és nem tanácsi szervek együttműkö­désének kölcsönös jellegét fejezi ki — egyebek kö­zött — a javaslatnak az a rendelkezése, hogy a ta­nács köteles tájékoztatni a nem tanácsi szerveket a tevékenységüket érintő célkitűzésekről és köteles érdemben foglalkozni e szervek észrevételeivel, ja­vaslataival. 3. Figyelemmel a fővárosi, illetőleg a megyei tanácsnak a terület- és településfejlesztéssel kap­csolatos feladataira, a javaslat a helyi tanácsokénál átfogóbb, szélesebb körű jogosultságokat állapít meg. E jogosultságok (javaslattétel, véleményadás, kezdeményezés) már a tervezési munkában széles körű véleménynyilvánítást tesznek lehetővé (25. §). IV. fejezet A tanács működése (27—35. §) 1. A javaslat e fejezetben foglalja össze a ta­nácsnak mint testületnek feladatai ellátásához és hatásköre gyakorlásához szükséges működési sza­bályokat. A tanácsnak, mint népképviseleti-önkormány­zati testületnek önállóságát fejezi ki az a javasolt rendelkezés, amely a tanács szervezeti és működési szabályzata megalkotási jogát magára a tanácsra ruházza. A szervezeti és működési szabályzat meg­alkotása tanácsrendelettel történik. A Miniszterta­nács a szervezeti és működési szabályzatok megal­kotásához irányelveket ad ki. A szervezeti és mű­ködési szabályzat az egyetlen tanácsrendelet-fajta, amelyre a javaslat jóváhagyást ír elő (27—29. §). 2. A javaslat — e testületek önállóságának ki­fejezéseképpen — főszabályként azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a tanács szükség szerint tart ! ülést, egyben garanciális jelleggel meghatározza a kötelező ülések számát. A javasolt szabályozás le­hetőséget ad a testület tevékenységéből a formális elemek kiiktatására; megszüntethetővé teszi a tar­talommal kellően ki nem tölthető üléseket. A javaslat, a hatályos szabályozással egyezően, feljogosítja a tanácstagokat, illetőleg az irányító szerveket arra, hogy a tanács összehívását indítvá­nyozhassák, illetőleg elrendelhessék (30. §). 3. Üj vonásokkal bővítve tartalmazza a javas­lat a határozathozatal szabályait. Határozatképtelenség esetére a javaslat úgy rendelkezik, hogy a tanácsot ismét össze kell hívni. Arra az esetre, ha az újból összehívott tanácsülés újból határozatképtelen lenne, a javaslat nem tar­talmaz külön rendelkezést, értelemszerűen érvénye­sülnek a javasolt szabályok. A határozathozatalhoz általában a tanácstagok többségének jelenléte és a jelenlevő tanácstagok többségének szavazata szükséges. A javaslat a tanács megnövekedett hatásköré­ből eredő felelősségének kifejezéseképpen — új ren­delkezésként —• néhány különlegesen fontos döntés meghozatalához a tanácstagok többségének szavaza­tát (az ún. minősített többséget) kívánja meg. A javaslat — a hatályos tanácstörvénytől el­térően — csak általánosságban határozza meg a ta­nácsülésen részvételre jogosult személyek körét; a részletes szabályokat a végrehajtási rendelkezések­ben, illetőleg a tanácsok szervezeti és működési sza­bályzatában célszerű szabályozni (31—33. §). 4. A javaslat a tanácsrendelettel (34. §) szabá­lyozható társadalmi viszonyok körét két fő irány­ban határozza meg. Egyfelől: tanácsrendelet alkot­ható jogszabályok végrehajtása céljából, másfelől: a jogszabályban nem rendezett, de jogi szabályozást igénylő társadalmi viszonyok rendezésére. Az alapvető, vagy fontosabb társadalmi viszo­nyokat az állam központi szervei által kibocsátott jogszabályok rendezik. Az ezekben szabályozott vi­szonyok helyi vetületei, illetőleg a jogszabályok leg­megfelelőbb helyi alkalmazásának biztosítása szük­ségessé tehetik, hogy a jogszabályok helyi végre­hajtását a tanács rendelettel határozza meg. A ta­nácsi rendelet-alkotás tárgya másrészt a központi szabályozást nem, de jogi rendezést mégis igénylő életviszonyok köre, amelyeket az jellemez, hogy el­sődlegesen helyi vonatkozásúak. A tanács rendelete mindenkire, a működési te­rületén élő lakosságra, valamint a jogi személyekre egyaránt kötelező. A jogbiztonságot szolgálja és az állampolgárok jogainak fontos biztosítéka ugyan­akkor, hogy a lakosság jogait és kötelességeit érintő szabályt a tanács csak tanácsrendeletben állapíthat meg. A tanácsrendelet megsértőivel szemben sza­bálysértés miatt megállapítható bírság is a szabály­sértésekről szóló 1968. évi I. törvény rendelkezései szerint. 5. A javaslat a hatályos jogban eddig nem sza­bályozott intézmény, a falugyűlés összehívását te­szi lehetővé, a község lakosságának tájékoztatása,

Next

/
Thumbnails
Contents