Rendezés

XXIII. Tanácsok - A tanácsokról. (III. tanácstörvény) • 1971.02.19 [1971:I. tv. = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1971. 3-25. p.]

nyilvánulási formája — szemben a végrehajtó bizottság közvetlen alárendeltségen alapuló irányítási jogaival — elsősorban a tanács által létrehozott szakigazgatási szervezet egészének tevékenységével kapcsolatos beszámoló, illetőleg valamely szakigazgatási feladat vagy feladatcsoport ellátásának helyzetéről szóló áttekintő tájékoztatás elbírálása. A tanács feladata e vonatkozásban a társadalompolitikai ellenőrzés a szakigazgatási tevékenység felett, ennek során a szakigazgatási szervezet általános jellegű feladat-meghatározása. A hatályos tanácstörvény alapján a tanács korlátozás nélkül irányíthatta, beszámoltathatta és ellenőrizhette végrehajtó bizottságát. A javaslat a végrehajtó bizottság irányítását megtestesítő jogosítványokat illetően különbséget tesz aszerint, hogy a végrehajtó bizottság jogszabályban meghatározott saját feladatot lát el, vagy a tanács által részére átruházott hatáskört gyakorol-e. A beszámoltatás, mint az irányítás eleme, továbbra is érvényesül, függetlenül a feladat-, illetőleg a hatáskör jellegétől. Az irányítás keretében gyakorolható felügyeleti, határozat-felülvizsgálati jog terjedelme azonban a feladatok jellegétől függően alakul. A határozatfelülvizsgálati jog a tanács által a végrehajtó bizottságra átruházott hatáskörök gyakorlása során hozott határozatok tekintetében a megváltoztatásra és a megsemmisítésre egyaránt kiterjed. 5. A javaslat alapján a tanács hatáskörébe tartozó választások és kinevezések tekintetében a választás és a kinevezés joga általában magába foglalja a megválasztó, illetőleg a kinevező által gyakorolható kapcsolódó jogokat is (visszahívás, felmentés stb.). Erre részben a javaslat is utal. A vállalatok és intézmények vezetőivel és vezető állású dolgozóival kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlására a munkajogi szabályok irányadók. A fentiek értelemszerűen érvényesülnek nemcsak a tanács, hanem a végrehajtó bizottság, valamint a fővárosi és a megyei szakigazgatási szerv vezetője által gyakorolható kinevezési jog tekintetében is. 6. A fokozottabb differenciálás érdekében a javaslat tanácsszintenként is — sajátosságaiknak megfelelő — különbséget tesz a termelés, ellátás, szolgáltatás biztosítása érdekében a helyi tanácsok feladatai között. Míg ugyanis a községi tanácsnál a helyi és a körzeti szükségleteket kielégítő, addig a nagyközségi, a városi és a megyei városi tanácsnál az előbbieken túlmenően a település vonzáskörzetét is kielégítő termelő, ellátó, szolgáltató vállalatokra, intézményekre helyezi a súlyt. A megyei tanács végrehajtó bizottságának felhatalmazása alapján a járási hivatal elláthat intézmény-irányítást is (14. §). A megyei tanács tekintetében, az általános feladatokon túlmutató, döntő jelentőséget kap az átfogó, a terület egészét átható, összehangoló tevékenység, valamint a központi, állami politika érvényesítése (15. §). A fővárosi tanács ellátja a főváros egészével összefüggő helyi tanácsi feladatokat, és gyakorolja 2 Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye a több kerületet együttesen érintő hatásköröket. A fővárosi kerületi tanácsok pedig ellátják a helyi tanácsi feladatokat azzal a korlátozással, amennyiben a fővárosi tanácsnak is vannak helyi tanácsi feladatai (16—18. §). 7. A javaslat lehetővé teszi, hogy a tanács egyes, nem alapvető jelentőségű hatáskörei gyakorlását — jogszabályban meghatározott keretek között — végrehajtó bizottságára ruházhassa. A javaslat a hatáskör gyakorlásának átruházásával azt kívánja elősegíteni, hogy a meghatározott körben a feladatok szakszerű, gyors intézése a tanács ülései közötti időszakban is biztosított legyen. Azon feladatok, amelyek tekintetében a tanács hatásköre gyakorlását átruházhatja, továbbra is a tanács feladatai maradnak; éppen ezért a javaslat biztosítja, hogy az átruházott hatáskörök gyakorlásával kapcsolatosan a tanács a végrehajtó bizottságot utasíthassa, s a végrehajtó bizottságnak az átruházott hatáskör gyakorlásakor hozott határozatait megsemmisíthesse, illetőleg megváltoztathassa. A hatáskör gyakorlása átruházásának lehetősége nem korlátlan. A leglényegesebb hatáskörök gyakorlásának átruházását a javaslat kizárja, egyúttal lehetőséget nyújt arra, hogy jogszabály a jövőben is megállapíthasson át nem ruházható hatásköröket (19-20. §). III. fejezet A tanácsok és a nem tanácsi szervek együttműködése (21-26. §) 1. A tanácsok feladataikat eredményesen a nem tanácsi szervekkel szorosan együttműködve valósítják meg. A hatékony együttműködés szükségességére a javaslat az általános rendelkezések között is utal (3. §); az együttműködés céljára, tartalmára és módszereire vonatkozó rendelkezéseket a jelen fejezet foglalja össze. A javaslat a kapcsolatok szabályozásánál a hangsúlyt az együttműködésre, a kölcsönösségre helyezi. Figyelembe veszi azonban azokat a hatásköröket is, amelyeket feltétlenül biztosítani kell annak érdekében, hogy a terület- és településfejlesztés, valamint a lakosság szükségleteinek kielégítése érdekében szükséges együttműködés a kívánt cél eléréséhez vezessen. 2. A javaslat a nem tanácsi szervekkel való együttműködés fő irányait határozza meg. Ennek keretében rendezi a Hazafias Népfront bizottságaival és a tömegszervezetekkel való rendszeres és sokoldalú együttműködést (21. §). A javaslat 22—24. §-ai tartalmazzák a tanácsok és a nem tanácsi szervek együttműködésének megnyilvánulási Jormáit. A terület- és településfejlesztés vonatkozásában az együttműködés elsődlegesen a tanácsok és a nem tanácsi szervek által kialakított fejlesztési célkitűzések és beruházások össze•'r'.