Rendezés

XXIII. Tanácsok - A tanácsokról. (III. tanácstörvény) • 1971.02.19 [1971:I. tv. = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1971. 3-25. p.]

külözhetetlen elemei tevékenységüknek. Ez a szocialista demokrácia fontos összetevője. Ezekre is figyelemmel tartalmazza a javaslat 2. §-a a tanácsok jellegére vonatkozó törvényi meghatározást. 3. A tanácsok feladataik ellátása során többirányú szoros kapcsolatban működnek a Hazafias Népfronttal, az állampolgárok tömegszervezeteivel és más szervezeteivel, az egyéb nem tanácsi szervekkel, s feladataik ellátásában biztosítják a lakosság tevékeny részvételét (3. §). E kapcsolatokban a javaslat kiemelt jelentőséget tulajdonít a Hazafias Népfronttal való együttműködésnek. Ez következik a Hazafias Népfrontnak társadalmunk életében betöltött szerepéből, továbbá abból, hogy a Hazafias Népfront a tanácsok tömegpolitikai bázisa. A tömegszervezetek (szakszervezetek, KISZ, Nőbizottság stb.) mellett a tanácsok az állampolgárok egyéb szervezeteire (egyesületekre, érdekvédelmi szervekre stb.) is támaszkodnak. A javaslat a tanácsok és a lakosság kapcsolatát a lakosságnak a tanácsi feladatok ellátásában való tevékeny részvételében határozza meg. A tanácsok feladataik megvalósítása érdekében nem nélkülözhetik a helyi szükségleteket kielégítő és egyéb gazdasági szervekkel való hatékony együttműködést sem. 4. A javaslat 4. §-ában a hatályos tanácstörvénytől részben eltérően jelöli meg a tanácsok működési területét. A jövőben a választási törvény értelmében a járásokban és a városi kerületekben tanácsok választására nem kerül sor, bár a járás állami területi egység marad. A javaslat a tanácsok működési területének meghatározásával különbséget tesz a községben, nagyközségben, városban, megyei városban és a főváros kerületeiben működő helyi, illetőleg a megyei, valamint a fővárosban működő fővárosi tanács között. Ebből eredően a valamennyi tanácsra egységesen jellemző feladatok és hatáskörök mellett külön határozza meg a helyi tanácsok és a megyei tanácsok feladat- és hatáskörét. Különleges helyzete van a fővárosi, illetőleg a fővárosi kerületi tanácsoknak. E vonatkozásban a javaslat II. fejezete konkrét rendelkezéseket tartalmaz. 5. A javaslat a tanácsok, mint testületek tevékenységének lényeges feltételeként határozza meg a tanácsok feladatkörét és hatáskörét megállapító jogszabályok körét, rögzítve, hogy ezek csak az államhatalom és az államigazgatás legfelső szervei által kibocsátott jogszabályok — törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet és határozat —, továbbá tanácsrendeletek lehetnek. Ez a szabály a testületi hatáskör fontos garanciája (5. §). 6. A javaslat (6. §) az államigazgatás egységesítésére vonatkozó elvi tételt fejezi ki azzal a rendelkezéssel, amely szerint a tanácsok hatáskörébe tartoznak a lakosságot közvetlenül érintő államigazgatási feladatok. E rendelkezés egyrészt azt jelenti, hogy a már megindult egységesítési folyamat folytatásaképpen a jelenlegi, számos szervtipus által intézett államigazgatási tevékenységet a lakosságot közvetlenül érintő feladatok tekintetében egyre teljesebb mértékben a tanácsi államigazgatási szervezet keretei között kell ellátni, másrészt a jövőben jelentkező, a lakosságot közvetlenül érintő államigazgatási feladatokat általában a tanácsok hatáskörébe kell utalni. Hatályos jogunkban hasonló, a tanácsok általános hatáskörét megállapító rendelkezés eddig nem volt. Törvénybefoglalása alátámasztja a tanácsok önállóságát, fokozódó szerepüket a lakosság ügyeinek intézésében. Nem kevésbé jelentős a javaslat azon rendelkezése, amely a tanácsok részére biztosított feladatkör és hatáskör további, a tanácsok rendszerén belüli megosztásának alapvető szabályát tartalmazza. Eszerint a tanácsok hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket első fokon általában a helyi tanácsok intézik. E rendelkezés felel meg a decentralizálás követelményeinek, mely szerint a lakosság ügyeit általában a lakossághoz legközelebb álló helyi szervekre kell bízni. 7. A hatályos szabályozás a tanácsok és szerveik hatáskörét nem különíti el. A javaslat megállapítja, hogy nemcsak a tanácsnak, hanem a végrehajtó bizottságnak, s a szakigazgatási szerveknek (valamint az ezekkel általában azonos szabályozás alá eső járási és kerületi hivataloknak) is önálló, jogszabályban meghatározott hatáskörük van, és biztosítja részükre e hatáskörben az eljárás önállóságát (7. §). 8. A tanácsok feladatainak ellátása, önálló hatáskörük gyakorlása szükségessé teszi, hogy vagyoni jogaik és kötelezettségeik legyenek. Ennek érdekében mondja ki a javaslat a tanács, a végrehajtó bizottság és a szakigazgatási szervek jogi személyiségét (8. §). E jogi személyek rendeltetésüknek megfelelően rendelkeznek jogképességgel. II. fejezet A tanács feladatai és hatásköre (9-20. §) 1. A javaslat a tanácsrendszer továbbfejlesztése szempontjából alapvető jelentőséget tulajdonít a tanácsok feladatai és az ellátásukhoz szükséges hatáskörök meghatározásának. Az egyes tanácsszintek eltérő sajátosságai, a tanácsoknak a település, illetőleg a terület életében betöltött sajátos szerepe, a gazdaságirányítás korábbi rendszerének megváltozásából eredő gazdasági és hatósági feladatok szükségessé teszik a feladatok és a hatáskörök újszerű szabályozását. Az ebbe a fejezetbe felvett szabályok szükségképpen keretjellegűek, ezeket a tanács hatáskörét megállapító külön jogszabályok töltik meg tartalommal. Utal azonban a javaslat néhány olyan feladatra, illetőleg hatáskörre, amelyeket garanciális és sajátosan tanácsi jellegük következtében a tanácsokról szóló törvényben kell szabályozni. Ilyen pl.