Rendezés

XXIII. Tanácsok - A tanácsokról. (III. tanácstörvény) • 1971.02.19 [1971:I. tv. = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1971. 3-25. p.]

létrehozásával, irányításával összefüggő jelentős hatásköröket maguk gyakorolnak. Ezzel a javaslat a tanácsok működésével összefüggő jelenlegi szabályok túlzottan általános, szervezeti jellegét feloldja. A javaslat a szabályozást csak olyan kérdéskörre korlátozza, amely a tanácsok törvényes működésének biztosítása szempontjából elengedhetetlen fontosságú. Ez a megoldás feleslegessé teszi a szabályok részletekbe menő központi meghatározását. 6. A javaslat határozottan kifejezésre juttatja a különböző szintű, elsősorban a megyei és a helyi tanácsok eltérő funkcióiból és feladataiból eredő sajátosságokat. A különbségtétel elvi alapja, hogy a helyi tanácsok tevékenységében egyaránt fellelhetők az állami és az önkormányzati elemek, míg a megyei tanácsok és szerveik elsősorban állami feladatokat látnak el. Különös figyelmet fordít és garanciákat tartalmaz a javaslat a helyi tanácsok önállóságának növelésére, a lakossággal való kapcsolataik szélesítésére. Adottságaik, szerepkörük ellátása miatt különbségek vannak a helyi tanácsok között is. Ezt ugyancsak tükrözi a javaslat több rendelkezése. Sajátos tanácstípus a fővárosi, a fővárosban egy településen belül két szinten is működnek tanácsok. A tervezet elősegíti a kerületi tanácsok hatáskörének további differenciált növelését. Az önállóság és a felelősség megteremtésének további fontos biztosítéka a hatáskörök tanácsszinten belüli megfelelő elhatárolása. A javaslat ezért nem tekint minden hatáskört a tanács testületi hatáskörének, hanem elismeri a tanács szerveinek (a tanácsnak, a végrehajtó bizottságnak, a szakigazgatási szervezetnek) önálló, jogszabályokba foglalt hatáskörét. 7. A tanácsok jellegének, a helyi önállóság növelésének és a differenciált szabályozásnak felel meg központi irányításuk javasolt rendszere. A javaslat megszünteti a tanácsok, mint testületek egymásnak való szervezeti alá-, illetőleg fölérendeltségét. Ugyancsak nem indokolt a tanácsok — jellegének változása miatt — államhatalmi, illetőleg államigazgatási funkciói merev szétválasztásából adódó elkülönített irányítás. A központi irányítás hatékonyságának fokozása, mint a javaslat egyik fő célkitűzése, szükségessé tette, hogy a központi irányítás alapvető jogosítványai a Minisztertanács hatáskörébe kerüljenek. A tanács, mint népképviseleti-önkormányzati testület irányításának eszköze a magas szintű jogszabály, emellett a törvényességi felügyelet, amelyet leghatékonyabban a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg a Minisztertanács gyakorolhat. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a tanácsok tevékenysége felett továbbra is alkotmányos felügyeletet gyakorol. A végrehajtó bizottságok a jövőben is kettős alárendeltségben működnek, ez határozza meg irányításuk rendszerét. A végrehajtó bizottság a tanács, illetőleg a felettes végrehajtó bizottság, végső fokon a Minisztertanács irányítása alatt működő testületi szerv. A javaslat a szakigazgatási szerveket továbbra is közvetlenül a végrehajtó bizottságnak rendeli alá. Egyben biztosítja a végrehajtó bizottság irányítása mellett a miniszter ágazati felügyeletének érvényesüléséhez szükséges irányítási eszközöket. 8. A javaslat szerves összefüggésben van szocialista állam- és jogrendszerünk egyéb, törvényekben megfogalmazott szabályaival. A javaslat — a szükséges körben — megjelöli a más jogszabályokkal való összefüggéseket, így különösen az alkotmánnyal, a választási törvénnyel, az államigazgatási eljárás általános szabályairól és a szabálysértésekről szóló törvénnyel való kapcsolatát. A javaslat és az egyéb jogszabályok közötti kapcsolat azzal jellemezhető, hogy törekszik a kettős szabályozás és az abból szükségképpen eredő átfedések elkerülésére. Példája ennek, hogy a javaslat nem veszi át a választási törvénybe foglalt, egyébként a javaslatba is tartozó szabályokat, hanem csak a megfelelő helyen utal rájuk. Abból az elvből, hogy a javaslat az egyéb jogszabályokban részletesen meghatározott jogintézményekkel kapcsolatban állapítja meg a tanács egyes feladat- és hatásköreit (pl. részvétel a tervezésben), következik, hogy a feladatait és hatáskörét az adott jogszabályokban meghatározott módon és feltételekkel látja el. RÉSZLETES INDOKOLÁS I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK d-8. §) 1. A javaslat 1. §-a az államélet fejlesztésének célkitűzéseként fogalmazza meg a törvény célját, éspedig: a szocializmus teljes felépítése érdekében fejlessze a tanácsok munkáját, önállóságát, tevékenységük szakszerűségét, és növelje a központi állami irányítás hatékonyságát. Ezt a törvény egészén végigvonuló alapvető célkitűzést több konkrét rendelkezés érvényesíti és biztosítja; ezek közül a leglényegesebbeket az indokolás a javaslat megfelelő fejezeténél feltünteti. 2. A tanácsok tevékenységének elemzése ahhoz a következtetéshez vezetett, hogy a tanácsoknak eddig tulajdonított államhatalmi funkció nem fejezte ki tényleges helyüket és szerepüket. Az eddigi államhatalmi jelleg elhagyása azonban nem jelenti azt, hogy a tanácsok a jövőben nem gyakorolnak hatalmat; hatalomgyakorlásuk nem speciális jellegű, alapja az, hogy a nép hatalmát megvalósító szocialista államszervezetnek részei. Ugyancsak nem igazolódott a tanácsok tömegszervezeti jellege sem. A tanácsok, már szervezeti formáikat tekintve is, szükségképpen nélkülözték a tömegszervezetek sajátosságait. Tevékenységük tartalma pedig lényegében tért el a tömegszervezetekétől. A tanácsok tömegkapcsolatai azonban továbbra is — sőt egyre fokozódó mértékben — nél-