Rendezés

XXIII. Tanácsok - A tanácsokról. (III. tanácstörvény) • 1971.02.19 [1971:I. tv. = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1971. 3-25. p.]

(6) Az alsófokú oktatási intézményekről szóló 1962. évi 1.4. számú törvényerejű rendelet 6. §-ának (1) bekezdése e törvény 14. § (1) bekezdése szerint módosul. (7) Ha jogszabály az államhatalom helyi szervére vagy annak tagjára tartalmaz rendelkezést, helyette a tanácsot, illetőleg tanácstagot kell érteni. (8) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a járási tanács és szervei, valamint a megyei jogú városi kerületi tanács és szervei helyett a járási, illetőleg a megyei városi kerületi hivatalt kell érteni. (9) E törvény végrehajtásáról a Minisztertanács, illetőleg szervezeti és működési szabályzatuk megalkotásával a tanácsok gondoskodnak.

3 Indokolás a tanácsokról szóló törvényjavaslathoz Általános indokolás 1. Szocialista államrendszerünket, ezen belül a tanácsrendszert a Magyar Népköztársaságnak az Í949. évi XX. törvényben foglalt alkotmánya teremtette meg. A tanácsok politikai rendszerünk jelentős alapintézményei. A létrejöttük óta eltelt több mint húsz esztendő alatt politikai, társadalmi, állami és gazdasági feladataik sikeres — népünk javát szolgáló — megoldásával, különösen a népképviseleti rendszer és az újtípusú szocialista államigazgatás megvalósításával eredményesen járultak hozzá a szocializmus építéséhez. Tanácsaink jelenlegi szervezetét és működését alapvetően az 1954. évi X. törvény határozta meg. Ez a törvény számottevő fejlődést eredményezett. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a gazdaságirányítás rendjének átalakulása, az államélet és a szocialista demokrácia fejlődése új követelményeket és lehetőségeket teremtett a tanácsrendszer továbbfejlesztéséhez is. Ezek és egyéb tényezők, valamint a tanácsok előtt álló egyre jelentősebb feladatok szükségessé teszik új tanácstörvény megalkotását. 2. A törvényjavaslatban foglalt — a tanácsrendszer továbbfejlesztését szolgáló — szabályok több évre visszamenő elméleti, politikai és gyakorlati munka eredményei. Ennek keretében a javaslat hasznosítja — többek között — a tanácsok húsz éves tevékenységének és a szocialista országoknak a tapasztalatait. 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt iránymutatása szerint az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztése a szocialista állam további megszilárdítását, erejének növelését, tevékenysége hatékonyságának fokozását jelenti. Ebben a jelentős munkában jelenleg egyik központi feladat a tanácsok tevékenységének, irányításának, szervezetének és rnű-3 Végrehajtására lásd

a 11/1971. (111. 31.) Korm. sz. rendeletet. ködésének továbbfejlesztése. A továbbfejlesztés lényege: növekedjék a tanácsok önállósága, tevékenységük szakszerűsége, és ezzel egyidejűleg tegyük hatékonyabbá a központi irányítást. A javaslat ezeknek a fő célkitűzéseknek a figyelembevételével készült. 4. A javasolt szabályozás legjelentősebb tartalmi változása, a tanácsok jellegének újszerű meghatározása. A javaslat a tanácsok jellegét úgy határozza meg, hogy az ténylegesen tükrözze lényegüket, a szocialista politikai rendszerben s ezen belül az államszervezetben elfoglalt valós helyüket és szerepüket. A tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak, a demokratikus centralizmus alapján működő, népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervei; ezzel a javasolt meghatározással megváltozott tartalmat kapnak a jelleg egyes elemei. A tanácsok népképviseleti jellege, mint a szocialista demokrácia egyik elsődleges megnyilvánulása, tartalmában kifejezi, hogy a tanácsok az általuk képviselt választók megbízásából, területük lakosságának nevében és érdekében tevékenykednek, képviselik a lakosságot. A tanácsok kívánatos és folyamatosan erősítendő önállóságát és öntevékenységét markánsan fejezi ki jogszabályok által körülhatárolt önkormányzati jellegük. Az önkormányzati jelleg elsősorban a lakosság igényeinek mind teljesebb mértékben történő kielégítését és az annak megvalósításához szükséges gazdasági eszközök biztosítását, szervezeti és működési hatáskörök meghatározását foglalja magában. Az önkormányzati jelleg érvényesülése lehetővé teszi az optimális munkamegosztást a központi és a helyi szervek között, érvényre juttatásával meghatározza felelősségük tartalmát. A tanácsok államigazgatási jellegének megfogalmazása az államigazgatás további tökéletesítését és szocialista jellegének erősítését foglalja magában. Ennek összetevői — többek között — a bürokratikus jelenségek csökkentése, a hivatali munka javítása, a köztisztviselők személyes felelősségének fokozása, az ügyintéző munka politikai tartalma. 5. A javaslat a tanácsrendszer továbbfejlesztéséhez elengedhetetlen feltételnek tekinti a tanácsok funkcióinak, önállóságuk gazdasági, szervezeti, hatásköri eszközeinek és biztosítékainak meghatározását. A gazdasági önállóság növelése — mindenekelőtt a bevételi forrásoknak, az azokból való részesedés mértékének, valamint a tanácsi gazdálkodási tevékenység módjának meghatározása — széles körű lehetőségeket és jó feltételeket biztosít a tanácsok sokirányú feladatainak ellátásához. A tanácsok termelő, ellátó és szolgáltató tevékenységének egyik lényeges eszköze a koordináció. Ez jelentős mértékben bővül, kiterjed pl. a beruházásokon túlmenően a szolgáltatásokra, a kereskedelmi ellátásra, a művelődésügyi, egészségügyi feladatokra. A tanácsok önállóságának legfontosabb szervezeti és működési biztosítéka, hogy saját szervezetük