Rendezés

XXIII. Tanácsok - A fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és a fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága működésére vonatkozó szabályok. (Jegyzőkönyvek 60-68. §) • 1954.11.28 [1.099/1954. (XI. 28.) MT sz. határozat = Hatályos kormányrendeletek és kormányhatározatok 1945-—1963. 710-715. p.]

kapcsolatos hatáskörét. Köteles a szakigazgatási szer-, vek irányításával kapcsolatos minden jelentősebb, a lakosság széles rétegeit érintő vagy egy-egy szakigazgatási szerv egész' tevékenységét, illetőleg több szakigazgatási szerv területét érintő kérdést a végrehajtó bizottság ülése elé terjeszteni. 13. A végrehajtó bizottság elnöke a Tt. 49. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján — a végrehajtó bizottság feladatkörébe utalt ügyekben — a végrehajtó bizottság két ülése között utasítást adhat, indokolt esetben döntést hozhat, ha azt a népgazdaság vagy a dolgozók szempontjából fontos érdek halaszthatatlanná teszi és a végrehajtó bizottság ülésének soronkívüli összehívása is késedelmet jelentene. EZSKIŐI a döntésekről és utasításokról a végrehajtó bizoUs:>g legközelebbi ülésén be kell számolnia. 14. A végrehajtó bizottság elnöke feladatait a végrehajtó bizottság elnökhelyettesének (elnökhelyetteseinek) és titkárának közreműködésével látja el. [Tt. 50. § (1) bekezdés.] A szakigazgatási szervek irányításával, ellenőrzésével, működésük összehangolásával, valamint a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek feletti — a szakigazgatási szervek útján történő — felügyelettel kapcsolatban a végrehajtó bizottság elnökére háruló feladatokat a végrehajló bizottság elnöke megosztja a végrehajtó bizottság elnökhelyettesével (elnökhelyetteseivel) és titkárával. 15. Az elnökhelyettes (elnökhelyetlesek) és titkár a meghatározott szakigazgatási szervek és az azok által közvetlenül irányított vállalatok és egyéb szervek felett gyakorolnak felügyeletet. E feladatkörükben a végrehajtó bizottság elnökének a 12. pontban meghatározott jogkörét gyakorolják. 16. A végrehajtó bizottság elnöke a munkaterület megosztására javaslatot készít, amelvet a végrehajtó bizottság hagy jóvá. 17. A végrehajtó bizottság titkára a tevékenységi körébe utalt szakigazgatási szervek felett gyakorolt felügyeleten felül ellátja azokat az irányító és ellenőrző feladatokat, amelyeket a Minisztertanács a végrehajtó bizottság titkársága szervezetéről szóló határozatával hatáskörébe utal. Felelős a tanács, a végrehajtó bizottság és a végrehajtó bizottság elnökének tevékenységével kapcsolatos ügyviteli teendők ellátásának, valamint a szakigazgatási szervek ügyvitele összehangolásának biztosításáért. 18. A végrehajtó bizottság elnökhelyettese (elnökhelyettesei) és -titkára kötelesek munkájukról rendszeresen beszámolni a végrehajtó bizottság elnökének. Munkájukért a végrehajtó bizottságnak közvetlenül is felelősek. 19. A végrehajtó bizottság elnökét akadályoztatása esetén a végrehajtó bizottság elnökhelyettese helyettesíti, ha több elnökhelyettes van, a helyettesítő elnökhelyettest a végrehajtó bizottság jelöli ki. [Tt. 50. § (2) bekezdés.] 20. Az elnök akadályoztatásának tartama alatt a helyettesítő elnökhelyettes a végrehajtó bizottság elnökének teljes jogkörét gyakorolja. MÁSODIK RÉSZ A végrehajtó bizottság ülésének előkészítése í. Az ülés napirendjének összeállítása 21. A végrehajtó bizottság napirendjét úgy kell öszszeállftani, hogy a társadalmi, gazdasági és "kulturális tevékenység olyan kérdései kerüljenek megvitatásra és eldöntésre, amelyeknek tárgyalását országos, illetőleg helyi érdek időszerűvé teszi. Mindezek alapján a végrehajtó bizottság üléseinek napirendjére olvan jelentős kérdéseket keli tűzni, amelyeknek megvitatásával és eldöntésével kifejezésre jut a végrehajtó bizottság általános hatáskörű irányító és ellenőrző tevékenysége. A. napirendet úgy kell összeállítani, hogy a kérdések tárgyalására nregfelelő idő álljon rendelkezésre. 22. A végrehajtó bizottság ülésének napirendjére a végrehajtó bizottság elnöke — az elnökhelyettes (elnökhelyettesek), a titkár, a szakigazgatási szervek vezetőinek bevonásával — készít javaslatot. 23. A végrehajtó bizottság elnöke a napirendre vonatkozó javaslat elkészítésénél köteles figyelembevenni: a) a végrehajtó bizottság munkatervében és korábbi határozataiban megállapított ügyeket; b) a tanács, a felsőbb államhatalmi szervek, a felettes tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg a Minisztertanács által meghatározott kérdéseket; c) a tanács bizottságainak és d) a Hazafias Népfront területi, illetőleg helyi bizottságának javaslatait. 24. A napirendre vonatkozó javaslat összeállításánál a végrehajtó bizottság elnöke figyelembeveszi a tömegszervezeteknek, a termelési bizottságnak, a tanács alá rendelt és a tanács alá nem rendelt szerveknek, az alsóbbfokú végrehajtó bizottságoknak az indítványait. Amennyiben a végrehajtó bizottság elnöke az indítványozott ügynek napirendre tűzését nem tartja indokoltnak és ezzel az indítványtevő nem ért egyet, a napirendre tűzés kérdésében a végrehajtó bizottság dönt. 25. A végrehajtó bizottság elnökének javaslata alapján a végrehajtó bizottság — általában előző ülésén — határozza meg a napirendet, valamint az egyes ügyek előadóit. A végrehajtó bizottság köteles napirendre tűzni a 23. pontban meghatározott ügyeket, valamint a végrehajtó bizottság elnökének beszámolóját. 26. A végrehajtó bizottság elnökének beszámolóját a napirend első pontjaként kell tárgyalni. A beszámoló a következőket tartalmazza: a) az elnöknek a végrehajtó bizottság két ülése között — a végrehajtó bizottság feladatkörébe utalt ügyekben — hozott döntéseit, utasításait, azok indokát, továbbá határozati javaslatot a döntések, utasítások tudomásulvételére, az esetleges további intézkedésekre; b) a lejárt határidejű végrehajtó bizottsági határozatok végrehajtásának módját és eredményét. Ha a határozatokat nem hajtották végre, ennek okát, a mulasztásokért felelős személyeket, a tett intézkedéseket, továbbá határozati javaslatot a szükséges intézkedésekre, határidőmódosításra, felelősségre vonásra. ÍI. Az előterjesztés előadója, az előterjesztés előkészítése és összeállítása 27. Az előterjesztés előadója: a) akit erre a végrehajtó bizottság, illetőleg annak elnöke kijelöl (a végrehajtó bizottság tagja, a végrehajtó bizottság alá rendelt szerv vezetője, illetve előadója); b) akit erre a végrehajtó bizottság, illetőleg annak elnöke felkér (állandó bizottság elnöke, a tanács alá nem rendelt szerv vezetője). 28. Az előterjesztés előkészítéséért és összeállításáért az előadó felelős. 29. Az előterjesztés előkészítése során elemezni kell az ügyre vonatkozó helyzetet; vizsgálni kell az eredményeket, esetleges hiányosságokat, azok okait, azt, hogy kit, milyen mértékben terhel felelősség a mulasztásokért. Vizsgálni kell, hogyan hajtották végre a vonatkozó jogszabályokat és egyéb rendelkezéseket. Az ügy természetétől függően vizsgálni kell továbbá azt is, hogy a kifejtett tevékenység mennviben szolgálta, vagy elégítette ki a helyi szükségleteket. 30. Fel kell kérni a tanács megfelelő állandó bizottságát, hogy vegyen részt az előterjesztés előkészítésében. 31. Az előkészítés során fel kell használni a Hazafias Népfront területi, illetőleg helyi bizottságának, a tömegszervezeteknek, a termelési bizottságnak a tanács munkájában tevékenyen résztvevő dolgozóknak, szakembereknek tapasztalatait, javaslatait. 32. Az előadó köteles gondoskodni arról, hogy az előterjesztés az ügyben érdekeltekkel való előzetes tárgyalás alapján kerüljön a végrehajtó bizottság elé.