Rendezés

XIII. Családok - Utasítás a családi levéltári anyag középszintű feldolgozására. Függelék: 3 db • 1972.05.31 [51961/1972 X LIG]

- lo -segédlet elkészitásét érdena-aaé. teszi, e^Jclaetronda*©* vl^zezaállitható, de darabszintü segédletet kell hozzá késziteni. Ha ellenben ezt a munkát nem érdemes elvégezni, az iratokat éppenúgy kell rendezni, mintha jelzetek nem vrlnának rajtuk. Lényegében ugyanezt az eljárást követjük az uradalmi hivatalsservek iktatott, irattározott, ül, jelzetekkel ellátott irat anyagánál az«eX—a-különbséggel, hogy az iktat-könyveket nem t ráhatjuk kielégítő segédletnek, szükséges a mutat^könyvek megléte is, illetőleg ilyen segédletet kell késziteni. Ha az irattározás nem tárgyi alapon történt s segédlet nem maradt fenn vagy megfelelő nem készült, legcélszerűbb az iratanyagot a hivatalszerv funkciói szerint kialakított tárgyi csoportokba átrendezni. Jelentős terjedelmű jószágkormányzéőági iratanyagot egyébként két - 1643 előtti és 1848 utáni - f^ndra lehet bontani, főként akkor, ha 1348-ban a birtokos személyében /családban/ vagy a birtokigazgatás ügyvitelében változás következett be. i. tételek kialakítása Minden iratot elemzés után kell valamely tételbe besorolni, Természetszerűleg minden tétel valamely fondnak vagy állagnak része. /Hogy az egyes kialakítható tételek melyik fondnak vagy állagnak részei, azt az alábbiakban közlésre kerülő felállítási sémából lehet megállapítani./ A rendezés technikai lebonyolítása olyképpen történik, hogy minden iratot első kézbevételkor valamely csoportba besorolunk* Az iratanyag első átnézésekor a jelzetes iratok /jelzetrendszerek szerint elválasztva/, a rokon és az idegen családok iratai egy-egy tételnek is felfoghatók. Amennyiben az irat keletkezési időpontja az iratra való futólagos rátekin