Rendezés

XIII. Családok - Kopasz Gábor: Gál Péter családi levéltára. • 1956. [LH 1956/2-3. 39-49. p.]

Az iratanyag történeti forrásértéke A már eddig elmondottakon kívül is legyen szabad hangsúlyozni, hogy az iratanyagnak a tör­ténetkutatás szempontjából jelentős forrásértéke van. Értékes családtörténeti, helytörténeti, általános magyar történeti, kultúrtörténeti és gazdaságtörténeti adatokat találhat benne a kutató. A Gál-csaíád konkrét történeti adatain tul, raegrajzolódik előttünk, hogy egy dunántúli csa­lád hogyan lesz bácskaivá. Adatokat kapunk arra, hogy milyen volt a bácskai dzsentri családi és társadalmi élete általában, hogyan helyezkedtek el ennek a rétegnek egyedei a gazdasági életben. Vagyongyarapításuk közben éltek a kisparasztok és agrárproletárok munkaereje kihaszná­lásának lehetőségével (alhasaonbérletek, fakitermelő vállalkozások, stb.). Gál Péternek a gazdasági életben befutott pályája a tőkéssé váló dzsentri képét vetiti elénk, aki nemcsak a mezőgazdaság­ban, hanem a gyár alapításban, a bankéletben és a kereskedelmi versenyben is megállta a helyét a szakmabeliekkel szemben. Gál Péter halála utáni iratokból a tönkrement dzsentri-család élete tá­rul ki előttünk, különösén a második világháború utáni időszakból. Nincs már földbirtok, nincsenek bankrészvények, de megvan az üvegház és megvan a fogat, ha. két olyan 30 éven felüli, szervi szívbajban szenvedő öreg ló jelenti is ezt, mint a Nattiné Gál Klotild lovai, amelyek - állatorvosi bizonyítvány szerint - hosszabb útra, gyorsabb hajtásra, teherhordásra alkalmatlanok és a város területén belül is csak igen kíméletesen használhatók. Helytörténeti vonatkozásban elsősorban Baja városra. Bács. Pest és Veszprém megyékre ta­lálunk értékes adatokat, de - főleg az országgyűlési képviselői résznél-távolabbi helyekre is ka­punk adatokat. Egy iratból megtudjuk, -1867 augusztusában milyen városi állások kerültek betöltésre a tiszt­ujitáskor és az országos politikai harc mennyire rányomta bélyegét a helyi választásokra. Az 1862-es nagy árviz gyüjtőivei megmutatják, milyen céhek voltak Baján. Fontos adat ez, mert a város levél­tára igen szegény céh-anyagban. Egy 4882. decemberi kimutatásból kitűnik, hogy 417 szegényt tar­tottak nyilván a városi igazgatásnál. Némely üzleti levél arról is értesiti Gál Pétert, hogy Türr tá­bornok Bajára érkezik, ami egyébként nem volt nagy ritkaság, mert Türr István szülővárosába elég gyakran ellátogatott. Gál Péternek Spitzer Benövel és Pollákkal való üzleti és baráti levelezése a bajai szeszgyár alapításának elsődleges forrásai. Gál Péterhez, mint Bács-Bodrog megyei közgyűlési taghoz többször érkeztek levelek, ügy­iratok a vármegyétől is. Ezek a régi Bács megye történetéhez szolgáltatnak adatokat akkor, ami­kor az egész megyei levéltári anyag ma hozzáférhetetlen. A nemzetőrséggel kapcsolatos iratok feltétlen kiegészítéssel szolgálnak mind a Baranya, mind a Veszprém megyei levéltárak idevágó anyagához. Általában sok az anyagban a veszprém megyei vonatkozású darab. Különösen Gál Lajos vármegyei alügyészi iratai lehetnek hézagpótló forrásai a Veszprém megyei peres életre vonatkozó forrásoknak. Az országgyűlési anyagban olyan távoli helységekre is találunk adatokat, mint Kisújszál­lás, ahol az állami törvényszékek felállítása alkalmával a város képviselőtestülete feliratban for­dult a képviselőházhoz, hogy legalább helyi egyes bíróságot hagyjanak meg Kisújszálláson, mivel a város lakossága tízezer, szomszéd helységekkel és pusztákkal pedig eléri a harmincezres né­pess éget. Az országgyűlési képviselői anyag nemcsak arra szolgáltat adatokat, hogy milyenek voltak a liberális-burzsoá nyilt választások Magyarországon a múlt század második felében, hanem hogy milyen volt a nép hangulata egy-egy választókerületbon. Gál Péternek az 1861 -es nagyvázsonyi vá­lasztásán az első alkalommal a szavazást Télbe kellett szakítani a íeimerült zavargás miatt. Tiz nap múlva uj szavazásra került sor, amikor a Gál-pártiakat a vöröstói r. kat. pap, az ellenpártiakat pe­dig a nagyvázsonyi bíró vezette. Az ujabb összetűzések elkerülése végett a két párt tagjait külön­külön helyen szavaztatták le jó távol egymástól. Az ellenpártiak azonban most is türelmetlenkedni kezdtek. A Gál-pártiak szavazóhelyis'égét kővel dobták be, a harangokat félrevérték és a szavazást megtagadták. A választást a bizottság csak nagy üggyel-bajjal tudta befejezni. 48

Next

/
Thumbnails
Contents