Rendezés
XIII. Családok - Kopasz Gábor: Gál Péter családi levéltára. • 1956. [LH 1956/2-3. 39-49. p.]
Az iratanyag történeti forrásértéke A már eddig elmondottakon kívül is legyen szabad hangsúlyozni, hogy az iratanyagnak a történetkutatás szempontjából jelentős forrásértéke van. Értékes családtörténeti, helytörténeti, általános magyar történeti, kultúrtörténeti és gazdaságtörténeti adatokat találhat benne a kutató. A Gál-csaíád konkrét történeti adatain tul, raegrajzolódik előttünk, hogy egy dunántúli család hogyan lesz bácskaivá. Adatokat kapunk arra, hogy milyen volt a bácskai dzsentri családi és társadalmi élete általában, hogyan helyezkedtek el ennek a rétegnek egyedei a gazdasági életben. Vagyongyarapításuk közben éltek a kisparasztok és agrárproletárok munkaereje kihasználásának lehetőségével (alhasaonbérletek, fakitermelő vállalkozások, stb.). Gál Péternek a gazdasági életben befutott pályája a tőkéssé váló dzsentri képét vetiti elénk, aki nemcsak a mezőgazdaságban, hanem a gyár alapításban, a bankéletben és a kereskedelmi versenyben is megállta a helyét a szakmabeliekkel szemben. Gál Péter halála utáni iratokból a tönkrement dzsentri-család élete tárul ki előttünk, különösén a második világháború utáni időszakból. Nincs már földbirtok, nincsenek bankrészvények, de megvan az üvegház és megvan a fogat, ha. két olyan 30 éven felüli, szervi szívbajban szenvedő öreg ló jelenti is ezt, mint a Nattiné Gál Klotild lovai, amelyek - állatorvosi bizonyítvány szerint - hosszabb útra, gyorsabb hajtásra, teherhordásra alkalmatlanok és a város területén belül is csak igen kíméletesen használhatók. Helytörténeti vonatkozásban elsősorban Baja városra. Bács. Pest és Veszprém megyékre találunk értékes adatokat, de - főleg az országgyűlési képviselői résznél-távolabbi helyekre is kapunk adatokat. Egy iratból megtudjuk, -1867 augusztusában milyen városi állások kerültek betöltésre a tisztujitáskor és az országos politikai harc mennyire rányomta bélyegét a helyi választásokra. Az 1862-es nagy árviz gyüjtőivei megmutatják, milyen céhek voltak Baján. Fontos adat ez, mert a város levéltára igen szegény céh-anyagban. Egy 4882. decemberi kimutatásból kitűnik, hogy 417 szegényt tartottak nyilván a városi igazgatásnál. Némely üzleti levél arról is értesiti Gál Pétert, hogy Türr tábornok Bajára érkezik, ami egyébként nem volt nagy ritkaság, mert Türr István szülővárosába elég gyakran ellátogatott. Gál Péternek Spitzer Benövel és Pollákkal való üzleti és baráti levelezése a bajai szeszgyár alapításának elsődleges forrásai. Gál Péterhez, mint Bács-Bodrog megyei közgyűlési taghoz többször érkeztek levelek, ügyiratok a vármegyétől is. Ezek a régi Bács megye történetéhez szolgáltatnak adatokat akkor, amikor az egész megyei levéltári anyag ma hozzáférhetetlen. A nemzetőrséggel kapcsolatos iratok feltétlen kiegészítéssel szolgálnak mind a Baranya, mind a Veszprém megyei levéltárak idevágó anyagához. Általában sok az anyagban a veszprém megyei vonatkozású darab. Különösen Gál Lajos vármegyei alügyészi iratai lehetnek hézagpótló forrásai a Veszprém megyei peres életre vonatkozó forrásoknak. Az országgyűlési anyagban olyan távoli helységekre is találunk adatokat, mint Kisújszállás, ahol az állami törvényszékek felállítása alkalmával a város képviselőtestülete feliratban fordult a képviselőházhoz, hogy legalább helyi egyes bíróságot hagyjanak meg Kisújszálláson, mivel a város lakossága tízezer, szomszéd helységekkel és pusztákkal pedig eléri a harmincezres népess éget. Az országgyűlési képviselői anyag nemcsak arra szolgáltat adatokat, hogy milyenek voltak a liberális-burzsoá nyilt választások Magyarországon a múlt század második felében, hanem hogy milyen volt a nép hangulata egy-egy választókerületbon. Gál Péternek az 1861 -es nagyvázsonyi választásán az első alkalommal a szavazást Télbe kellett szakítani a íeimerült zavargás miatt. Tiz nap múlva uj szavazásra került sor, amikor a Gál-pártiakat a vöröstói r. kat. pap, az ellenpártiakat pedig a nagyvázsonyi bíró vezette. Az ujabb összetűzések elkerülése végett a két párt tagjait különkülön helyen szavaztatták le jó távol egymástól. Az ellenpártiak azonban most is türelmetlenkedni kezdtek. A Gál-pártiak szavazóhelyis'égét kővel dobták be, a harangokat félrevérték és a szavazást megtagadták. A választást a bizottság csak nagy üggyel-bajjal tudta befejezni. 48