Alapelvek

Vörös Károly: Alapelvek az iratanyag levéltári feldolgozásához. [Benne a 89631/1962 LO sz. irányelv] • 1962. [LSZ 1962/3-4. 50-66.p.]

rozat és az egyes irat között - vö, II. 6b, 7, - még vannak közbeeső csoportok- ­pl. több iktatószámot összefogd alapszám ~ , ugy a sorozat és az egyes irat jele között még az ennek megfelelő jelnek - pl. az alapszámnak - is helyet kell foglal­nia/. Mindezen jelek összessége - mely gyakorlatban indokolt esetben összevonható ­alkotja az egyes irat levéltári jelzetét. 3/ Amennyiben a rendezés eredményeképpen az iratanyag eredeti rendje ál­líttatott helyre, az eredeti levéltári jelzetek megtartanddk, s-a 2.pontban fog­laltak szem előtt tartásával - csak esetleges hiányosságaik és következetlenségeik javítására, kiegészítésükre kell törekedni. Ha azonban az iratanyag eredeti rendje nem állittatott helyre vagy felis­merhető eredeti rend hiján uj, mesterséges rend kialakítására került sor, az irato­kat uj, ezt kifejező levéltári jelzetekkel kell ellátni. Ennek során is szem előtt tartandők a 2. pontban megállapított alapelvek. 4/ Egy fondon belül a levéltári jelzetek rendszerének egységesnek kell len­nie. E jelzetrendszer egyes összetevőinek pedig addig a szintig kell közöseknek lenniök, ameddig az iratok rendezésének belső rendszere is közös. Ez abból a fenti tételből is következik, hogy a levéltári jelzetelésnek minden esetben ki kell fe­jeznie az iratanyagnak a rendezés során kialakított rendszerét. Az eredeti rend helyreállítása és levéltári jelzeteinek átvétele esetén is ügyelni kell arra, hogy a levéltári jelzet kiegészüljön a fond törzsszámával és az állag betűjével: ezt még akkor is meg kell tenni, ha a fond és az állag nevére az eredeti levéltári jelzetek is utalnak* A jelzet többi eleme ilyenkor természe­tesen érintetlen marad, ill. csak a szükséghez képest egészül ki. IV Raktári egységek kialakítása 1/ Az iratanyag levéltári feldolgozása során a fondokra és állagokra szét­választott, ezen belül elrendezett és ennek megfelelően levéltári jelzetekkel ellá­tott iratanyagot raktári egységekbe kell osztani, 2/ Raktári egységnek az iratanyag olyan, csupán mennyiségileg meghatáro­zott együttesét nevezzük, melynek mennyiségi jellemzőit egyrészt a felhasználás szempontjából a lehető legcélszerűbb technikai kezelés igényei, másrészt az adott raktározási feltételek megszabta különböző méretű technikai keretek határozzák meg. Raktári egységek: maga a raktár, azután az állvány vagy szekrény, majd an­nak polca, rekesze vagy fiókja; végül az a legkisebb iratmennyiség, mely ezeken belül - akár alakjánál fogva, akár mert /hevederrel, zsineggel, szalaggal/ átkötve, tékába, dossziéba rakva vagy füzetbe fűzve, könyvbe kötve mind az azonos, mind a magasabb fokú raktári egységektől élesen különbözők - felismerhetően elkülönülő tá­rolási egységet /csomó, kötet, doboz stb./ alkot. 3/ A raktári egységeknek lehetőleg összhangban kell állniok az iratanyag­ban elért rendezettség fokával. Ennek megfelelően törekeni kell arra, hogy egy-egy . állami levéltáron belül valamely fondcsoport /pl. törvényhatóság/ levéltárai ill* fondjai bizonyos meghatározott raktártermekben mint legnagyobb raktári egységekben helyezkedjenek el; fondók meghatározott állványokon, állagok meghatározott polco­kon foglaljanak helyet; s hogy az iratanyagnak a rendezés során kialakított egyes levéltári egységei /egy sorozat vagy annak meghatározott kisebb részei: egy szám­csoport, tárgyi egységek bizonyos csoportja stb./ a legkisebb raktári egységekkel legyenek azonosak. /Persze ha egész fondok terjedelme sem lépi tul egy legkisebb - raktári egység kereteit, ez egy egész fondot vagy akár levéltárat is magába fog­lalhat./

Next

/
Thumbnails
Contents