LEVÉLTÁRI ANYAG NYILVÁNTARTÁSAI

Általános - Útmutató a feudális és kapitalista kori családi (személyi) iratok katalógusának elkészítéséhez. • d. n. [sz. n.]

4. az irategyüttes terjedelme 5. az irategyüttes őrzési helye 6. az irategyüttes jelzete 7. a felvétel alapja 8. a felvétel időpontja; a felvevő neve 9. megjegyzés. Az adatlapokat a következőképpen töltjük ki: 1. A család- /személy-/ nevet a felvétel alapjául szolgáló segédletben megadott módon, az ott szereplő alak­ban irjuk ki. Pl.: Dessewffy család; Apafi Mihály. Az előnevet, ha a segédletben szerepel, a családnév után kisbetűvel, zárójel közt adjuk meg. Pl. Sándor /szlav­niczai/ család, Horváth /zalabéri/ család. Kettősnév a segédletben talált sorrendben, mindig kötőjellel, nagy kezdőbetűkkel irandó. Pl.: Khuen-Héderváry; Hadik-Barkóczy. A hercegi, grófi, bárói rangot a név és "család" szó után, attól vesszővel elválasztva, rövidítve, kisbetűvel irjuk akkor, ha a segédlet is használja. Pl.: jDSzterházy csa­lád, hg; Vay család, br^ Teleki család, gr, stb. A családi ág nevét, ha a segédlet jelöli, ugyancsak a név után, kisbetűvel, zárójelben közöljük. Pl. Porgách csa­lád /ghimesi/. Az iratok őrzési központját jelölő helységnevet -mely gyakran azonos a családi ág nevével - kiírjuk, ha a segédlet használja. Pl. Eszterházy család /csákvári/, Beze­rédy család /ménfői/, Bezerédy család /kámi/, stb.

Next

/
Thumbnails
Contents