LEVÉLTÁRI ANYAG NYILVÁNTARTÁSAI
Általános - Boross István: A raktári jegyzék metamorfózisa. Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. 35-56.
52 Levéltári Szemle 69. évf . E tanulmány témája szempontjából kétségtelenül a legfontosabb az e-levéltár projektnek az MNL megalakulása következtében országos szintre kiterjesztett fejlesztése volt 2012–2013 során. Ennek eredményeként létrejött az Elektronikus Levéltári Portál, amely a kutatók, érdeklődők számára kényelmes, otthonról az interneten keresztül történő tájékozódás és kutatás lehetőségét nyújtja. A portál szolgáltatásai között szerepel az ország közlevéltári állományainak levéltári leírásaiban és levéltári adatbázisokban való egyidejű keresés, valamint a digitális kutatószolgálati felületen történő online beiratkozás és iratkikérés lehetősége is. A Magyar Nemzeti Levéltár integrációs folyamata az Országos Levéltár mellett a megyei tagintézmények számára is megteremtette a lehetőséget az új központi levéltári nyilvántartórendszerhez, a scopeArchivhoz való csatlakozásra. Budapest Főváros Levéltára szintén a scopeArchiv rendszerben kezeli az őrzésében lévő levéltári anyagra vonatkozó alapvető adatokat. Tehát a magyar levéltári rendszer jelentős hányada a levéltári nyilvántartásokat, mint például a törzskönyvi nyilvántartás, a raktári topográfia, az állományváltozási naplók és a raktári nyilvántartások, integrált rendszerben működteti. Ezek a fejlemények a digitális levéltári információszolgáltatás iránti társadalmi igény nagyfokú előretörésével állnak összefüggésben. Mindeközben nyilvánvaló volt, hogy a levéltárak elektronikus tartalomszolgáltató tevékenységében a raktári jegyzékeknek, illetve a bennük fellelhető nagy mennyiségű információnak továbbra is jelentős szerepet kell játszania. A 2000-es években fokozatosan gyűrűzött be a hazai szakmai közvélemény tudatába a nemzetközi levéltári leíró szabványok41 léte. A levéltárügy és a levéltári szervezetek prominensei felismerték, hogy ezeket a szabványokat lehet és kell is alkalmazni levéltárainkban. Előtte azonban mindenképpen át kell őket szabni saját viszonyainkra. Ez a felismerés odáig vezetett, hogy 2011-ben a Levéltári Kollégium dr. Sipos András vezetésével felállította a Levéltári Szabványügyi Bizottságot, amelynek első feladata volt a digitális környezetre alkalmazható magyar levéltári leíró szabványok létrehozása a nemzetközi szabványok felhasználásával. A bizottság koordinálása mellett megszülettek az első szabványos levéltári leírások az egyházi és állami anyakönyvek, a térképek és a testületi jegyzőkönyvek irattípusaira.42 A kö vetkező évek bizottsági tevékenysége során az általános levéltári leírásnak a magyar levéltári környezetre átültetett verziója is elkészült, amelynek nem titkolt célja, hogy bevezetésével gyökeresen alakítsa át a levéltárakban folytatott segédletkészítési munkát. A kialakuló elektronikus környezet szükségessé tette, hogy a jogszabályi környezet is ehhez igazodjon. 2013-ban a Levéltári Kollégium létrehozott egy szakmai 41 ISAD(G), második kiadás, 2000.; ISAAR (CPF), 2004.; ISDF, 2007.; ISDIAH, 2008.; http://www. archivportal.hu/hu/leveltarosoknak/leveltari-szabvanyok/ (A letöltés ideje: 2019. május 31.); EAD, második kiadás, 2002. http://www.loc.gov/ead/ (A letöltés ideje: 2019. május 31.) 42 http://www.archivportal.hu/hu/leveltarosoknak/leveltari-szabvanyok/ Boross István
