LEVÉLTÁRI ANYAG NYILVÁNTARTÁSAI
Általános - Boross István: A raktári jegyzék metamorfózisa. Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. 35-56.
44 Levéltári Szemle 69. évf . módon való jegyzékelési módja itt összemosódna. Csak az egyszerűbb szerkezetű, nem tárgyi alapon rendezett iratok leírásának elemei köszönnek vissza: a levéltári egység címe, a raktári egységbe foglalt levéltári egységek kezdő és záró jelzete, vala mint kora. A tárgyi alapon tagolódó iratok konspektus jellegű leírása nem fedezhető fel a LÜSZ szövegében. Érdekes elem, hogy bár az ismertetett szakmai anyagok fond, illetve állag szintjén „készíttetik” a raktári jegyzéket, a LÜSZ csak fondonként készítendő raktári jegyzéket említ. A jogszabály előnyére írandó, hogy a többszintű leírási módot viszont tartalmazza. A szabályzat új fogalomként megemlíti még az ideiglenes raktári jegyzék et és a darab jegyzéket. Az ideiglenes raktári jegyzéket a rendezettség alacsonyabb szintje külön bözteti meg a raktári jegyzéktől. Szerkezete hasonlatos, pusztán a tárgyi egységekről közölt adatok szegényesebbek a raktári jegyzékben előfordulóknál. A darabjegyzék a legkisebb tárgyi egység alatti szint, az egyes ügyiratok leírására szolgál, adattartalma speciális, igazodik az adott iratanyaghoz. Érdekes módon az áttekintő raktári jegyzék fogalma nem került bele a LÜSZ-be. A segédletkészítési bizottság még a nagy jogszabályalkotást megelőzően befejezte működését, de a bizottság egyik volt tagja, Sashegyi Oszkár 1970-ben a Levéltári Szemlében az áttekintő raktári jegyzék tervezetéről írt cikket.25 Már a cikk címe is újdonságot hozott, az áttekintő jelzőt helyezte a raktári jegyzék elé. Az áttekintő raktári jegyzék szintetikus, a legkisebb tárgyi egységeken belülre nem hatoló, középszintű segédlet, amelynek rendeltetését a szerző kettősnek tekinti: nyilvántartó és tájékoztató is egyben. A raktári jegyzék komplexitásának alapja a csomójegyzék (a szerző egyszerű raktári jegyzé knek hívja) és a konspektus összeolvasztása. A ko rábbi tendenciát megtörve a jegyzék szerkezetében a konkordancia érvényesül a raktári egységek és a levéltári egységek között, tehát a raktári jegyzéknek azt kell bemutatnia, hogy az iratanyag külső-fizikai és belső-tartalmi tagolódása hogyan felel meg egymásnak. Ezzel Sashegyi Oszkár felfogása szerint a levéltári egységek szerepe a jegyzék felépítésében minimálisan egy szintre kerül a raktári egységgel. Bár a raktári egységek sorrendjében halad a jegyzék, de a törzsegység vertikális tagolódásának, tehát a levéltári anyag többszintűségének26 a megjelenítésével végül a levéltári egysé gek leírására helyeződik át a hangsúly. Az áttekintő jellegét elsődlegesen a törzsegység általános, szöveges ismertetése adja, amely más, a magasabb szintű levéltári egységre vonatkozó adatokkal együtt a raktári jegyzék elejére került, ezeket Sashegyi Oszkár általános adatoknak nevezte el. A tulajdonképpeni jegyzékrész a speciális adatok elnevezést kapta, miután ezek az adatok csupán az egyes legkisebb raktári vagy tárgyi egységekre vonatkoznak, azokra egyedileg, speciálisan jellemző adatok. 25 Sashegyi,1970: 262–273. 26 A többszintűség abból ered, hogy a raktári jegyzék fond, vagy állagos fond esetén állag szintjén készül. Tehát az állagon belül található sorozatok, alsorozatok, tételek egymáshoz való viszonyulásának bemutatása eredményezi az egyes jegyzékekben a többszintű megjelenést. Boross István
