LEVÉLTÁRI ANYAG NYILVÁNTARTÁSAI
Általános - Boross István: A raktári jegyzék metamorfózisa. Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. 35-56.
45 2019/3. Egy év múlva Sashegyi Oszkár írását a Levéltári Igazgatóság szinte változatlan szöveggel mint raktári jegyzék munkautasítást adta ki (1971). Tehát az előbbiekben az áttekintő raktári jegyzékről leírtak érvényesek a munkautasításban közreadott raktári jegyzékre is. Arra a munkautasításra, amely a LÜSZ-szel gyakorlatilag egy időben jelent meg. Roppant érdekes azonban, noha azt azért nem mondhatjuk, hogy a LÜSZ-ben megfogalmazott raktári jegyzék és a munkautasítás raktári jegyzéke gyökeresen ellentétben állna egymással, de mégis érezhető köztük némi hangsúlyeltolódás.27 A raktári jegyzék munkautasításban kiemelten fontos jellemzőnek tekintett áttekintő jelleg a LÜSZ-ből teljes egészében hiányzik. A munkautasításban részletesen rögzítették, hogy a később fondismertetőnek is nevezett bevezető szövegben mire kell kitérni. Le kell írni a fond (és állag) anyagának keletkezését (a fondképzőre, a fond és állag kialakítására vonatkozó fő tudnivalókat), a fond (és állag) tárgyát, szerkezetét, rendszerét, kutatási lehetőségeit, az anyag rendezettségére és selejtezettségére vonatkozó adatokat, a jelentősebb hiányokat, az anyag levéltárba kerülésének módját. Megjegyzendő, a korábbi gyakorlat szerint ezeket az adatokat az alapleltár tartalmazta. A raktári jegyzékben foglalt adatok részben olyanok, amelyek nagyobb egységekre vonatkoznak, részben olyanok, amelyek a legkisebb raktári, illetve tárgyi egységekre jellemzőek. A nagyobb egységek, a fond vagy az állag (attól függően, hogy melyik szinten történik a jegyzékelés) adatai összefoglalóan az általános adatok. A legkisebb raktári, illetve levéltári egységek adatai a speciális adatok . Általános adatok: 1. A fond, illetve állag törzsszáma 2. A fond, illetve állag címe 3. A fond, illetve állag kora 4. A fond, illetve állag terjedelme 5. A fond (és állag) általános ismertetése 6. A fond, illetve állag nagyobb levéltári egységekre tagolódásának feltüntetése 7. A fond, illetve állag raktári helye 27 Véleményem szerint a két alapdokumentumban megmutatkozó különbség azért nem volt szerencsés, mert esélyt teremtett arra, hogy ezután a különböző intézményekben ténykedő levéltári dolgozók által készített jegyzékek eltérő szerkezetű és minőségű raktári jegyzékekként jelenjenek meg. Mindez csupán attól függött, hogy ki melyik alapdokumentumhoz ragaszkodott inkább, vagy melyikkel találkozott egyáltalán. Feltételezhető, hogy a kezdeti években ez a probléma még nem jelentkezett, hiszen egy friss szabályozásnak kell néhány év, amíg meggyökeresedik, majd mintegy 15–20 évig mindenképpen élő is maradhat. De 30–40 évvel a bevezetés után (a 2000-es évek elején) sem történt semmilyen megújítás, pedig a levéltári környezet addigra jelentősen megváltozott. Megújítás nélkül már nem olyan evidens, hogy mihez fognak nyúlni mintaként a jelenkor levéltárosai. Elég csak az interneten ma már szép számmal elérhető raktári jegyzékek között tallózni, hogy ezt megállapíthassuk. Tapasztalatom szerint még utóbb a szakirodalom is érdekes módon eléggé megfeledkezett az 1971-es szabályozásról. A raktári jegyzék metamorfózisa
