LEVÉLTÁRI ANYAG NYILVÁNTARTÁSAI
Általános - Boross István – Dr. Juhász Zoltán: A raktári jegyzék elektronikus megjelenítése és kezelése. Veszprém, 2014. - 4 Digitális adatok tárolása - 4.2.1 Relációs adatbázisok
25 9. ábra Hierarchikus felépítés ábrázolása Excel-ben készült raktári jegyzékben. 4.2.1 RELÁCIÓS ADATBÁZISOK Az adattárolási technológiák között jelenleg a legáltalánosabban elterjedt technológia a relációs adatbázis modell és az ezt támogató relációs adatbáziskezelő rendszer. A relációs adatbázisok az üzleti élet, a közigazgatás és általában a napi életünket kiszolgáló informatikai rendszerek motorjai. A relációs adatbázisok alapja egy, a felhasználási célnak legjobban megfelelő adatmodell, ami lehetővé teszi az optimális, legkevesebb helyet igénylő adattárolást, illetve az adatok leghatékonyabb visszakeresését. A relációs adatbázis annyiban hasonlít pl. az Excel táblázatkezelőhöz, hogy az adatbázis is adattáblákból áll, azonban általában több táblából, amelyek között kapcsolat (reláció) van. Azért használunk több adattáblát, hogy az adatok optimális módon, felesleges többszörös tárolás nélkül kerülhessenek be az adatbázisba. Az adatok tárolása egyedi, optimalizált bináris formátumban történik. Az adatok módosítása, keresése tipikusan az SQL 43 (Standard Query Language) lekérdező nyelv segítségével történik. Leegyszerűsítve, az így leírt lekérdező kifejezésekben az mondjuk meg, hogy melyik tábla melyik adatoszlopában szereplő adatokkal mit csináljon a rendszer, vagy bizonyos feltételek teljesülése esetén azokat listázza ki. Az adatbázis használatának elengedhetetlen feltétele az adatmodell, a táblák szerkezete és kapcsolataik pontos ismerete. Emiatt laikus felhasználók általában nem tudnak egy ismeretlen adatbázisban eligazodni és hatékonyan keresni. Az általános megoldás célzott kereső kifejezések előzetes leprogramozása, amiben csak a paramétereket kell változtatni. Ezt a gondolatmenetet egy viszonylag egyszerű példa segítségével illusztráljuk. Az adatbázis Veszprém megye anyakönyvi kerületeinek és azok időbeli változásainak leírására jött létre. Az adatbázis a 10. ábrán látható táblaszerkezetre épül. A rendszer célja, hogy a megye minden településéről tudjuk, hogy adott időpontban melyik anyakönyvi kerülethez tartozott, önállóan anyakönyvezett-e, voltak e beosztott kerületei, stb. A modell fő elemei a települések, az anyakönyvi kerületek és a beosztott kerületek, valamint a változásokat megjelenítő események. Egy táblában tároljuk az összes települést (tblTelepulesekTorzs), és ezt kötjük össze az anyakönyvi kerület (tblAnyakonyviKeruletek) vagy a beosztott kerületek (tblBeosztottAnyakonyviKeruletek) táblák egyes soraival. 43 SQL ISO szabvány: http://www.iso.org/iso/catalogue_detail.htm?csnumber=45498
