LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Arany Krisztina: Levéltári iratajándékozások a Mikes Kelemen Program keretében – a levéltári koordináció első két évének tapasztalatai, Turul, 92. (2017) 2:104–107. - 1. Értekezések - Szabó Dorottya: „Modernkori párhuzamos életrajzok” Az emigráns lét kettőssége Lendvay-Zwickl Jenő irathagyatéka tükrében
94 Ennek érdekében idézte fel Kovács György Zwickl életének korai szakaszát. Eszerint a fiatal Zwickl Jenő a Zichy család ácsi birtokának uradalmi főtisztje volt. A nagybirtok vezetőjeként 1939 őszén - Lengyelország német lerohanását, majd szovjet megszállását követően - több száz menekült lengyel tisztet fogadott be és segítette őket abban, hogy az Egyesült Királyságba tudjanak szökni. Az első lengyel menekültek szeptember 10-én érték el Magyarországot, szeptember 15-től pedig nagyobb hullámban érkeztek a Vereckei-, a Tatár- és a Jablonkai-hágón keresztül. A katonákat a genfi egyezmény értelmében lefegyverezték és a polgári személyekkel együtt az ország belsejében található menekülttáborokba irányították.24 Zwickl Jenő azonban sok lengyel tisztnek biztosított szállást és ellátást Ácson, majd segítette őket hozzá ahhoz, hogy civil ruhában kijuthassanak az országból. Kovács György beszámolója szerint Zwickl a zsidó deportálások idején is kockázatos embermentő akciókat vállalt magára. Az ácsi birtokon százhúsz munkaszolgálatos dolgozott, akik minden bizonnyal az uradalmi főtisztnek köszönhették megmenekülésüket: „1944 nyarán, Magyarország teljes náci megszállása után mintegy 120 zsidó munkaszolgálatost mentett meg az azonnali deportálástól azáltal, hogy az általa vezetett gazdaságban a lehetőségekhez képest megfelelő szállást és élelmiszert nyújtott. Ezek között voltam én is.”25 24 A táborok adott esetben magánházak, bérelt panziók, szállodák voltak. Forrás: Kapronczay Károly: Lengyel menekültek Magyarországon. Bp., 2009,49-52. 25 MNL OL - P 2343 -1. - 10. - 5. - No. 6. 26 Zwickl Jenő a székesfehérvári 2. pót-, majd sorhadosztályban teljesített szolgálatot, és mint hadapród őrmester 1945. október 27-ig szolgált. Ld. MNL OL - P 2343 -1. - 10. - 2. - No. 15. 27 MNL OL - P 2343 - 1. - 10. - 5. - No. 6. 28 Azaz: Zwickl Jenő egy jelentős magyaróvári cukorgyár egyik vezetője volt. MNL OL - P 2343 -1. - 10. - 7. - No. 1. 29 BFL - VII. - 187. a - 1946 - 0476. 30 MNL OL - P 2343 - 1. - 10. - 2. - No. 7. 31 ld. 13. lábjegyzetnél. A már több éve szakmájában dolgozó, diplomás uradalmi főtiszt 1942-ben beiratkozott a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiára - s itt végre a Kovács-féle ajánlólevelekben foglaltakat egyéb források is alátámasztják: Zwickl leckekönyve, felvételi igazolványa és a Magyaróvári Hírlap 1942. november 19-i száma. A második világháborút követően26 Zwickl ajánlatot kapott a Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Minisztériumtól, mely országos szakfelügyelői tisztséget ajánlott fel neki, de Kovács írásos nyilatkozatai szerint az érintett az ajánlattal nem élt: „A háború után a cukoripar egyik gazdaságának lett vezetője. Szakmai specialitása elsősorban a cukorrépatermesztés [...], ezenkívül a magtermesztés (nem csupán cukorrépa, hanem kerti és fűmagvak is). Magyarországon nemcsak a mezőgazdasági szakemberek kiválói közé, hanem ezek elitjéhez tartozott. A mezőgazdasági és élelmiszerügyi minisztérium országos szakfelügyelői állást ajánlott fel neki, ezt azonban nem fogadta el. Sokoldalúságára jellemző, hogy néhány évig az erdőgazdaságban is működött.”27 A mosonmagyaróvári cukorgyár vezetését azonban már elvállalta - ezt ismét alátámasztja egyéb forrás is: egy cikk a kanadai Saturday Section 1957. január 12-i számából, mely a frissen emigrált Zwicklt így jellemzi: „... Jenő Zwickl was one of the heads of a large sugar refinery in Magyarovar.”28 Zwickl Jenő kétszer nősült. Első feleségével, Ádámosi Arankával 1941 februárjában házasodtak, frigyük azonban válással végződött. Erre az iratanyag közvetlen forrással nem szolgál, arra viszont igen, hogy Zwickl 1950. október 7-én újraházasodott. A válás időpontja kis nyomozással kideríthető: a Budapest Főváros Levéltárában fellelhető adatok szerint az első házasságát 1946-ban bontották fel.29 Az újraházasodást követően Zwickl Jenő hamarosan örökbe fogadta második feleségének, Nagy Erzsébet Mártának a fiát, Herényi József Bélát. Fogadott fia ettől kezdve - újabb, már Kanadában kezdeményezett névváltoztatásukig - a Zwickl József Béla nevet viselte. A hagyatékban fennmaradt személyes iratok mindezt hűen dokumentálják, ahogy az örökbefogadás körülményeit és motivációját is: „A gyámhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy kiskorú Berényi József Béla szülőanyja örökbefogadóval házasságot kötött, a kiskorú örökbefogadó eltartásában van, a kiskorút nagyon megszerette és saját gyermekének tekinti.”30 Zwickl Jenő az 1956-os forradalmat követően hagyta el Magyarországot, második feleségével és fogadott fiával együtt. Irathagyatékának egyik legszínesebb része az a visszaemlékezés, mely az idős (Lendvay-)Zwickl tollából kelt, körülbelül huszonöt év távlatából. Az emlékirat igazi kincsesbánya az ’56-os kanadai magyar menekültek életét megismerni szándékozók számára. A huszonhat oldalnyi önéletírásban nemcsak Zwickl Jenő és családja története rajzolódik ki, hanem az ottawai magyar közösség mindennapjai is, melynek a családtagok tevékeny részesei voltak. A hagyatékban fellelhető levelezés, az egyesületi iratok, cikk-kivágatok pedig pontosítják a huszonöt év távlatából papírra vetett önéletírás adatait. Zwickl Jenő emlékezete olykor ugyanis valószínűleg torzít, egyes életesemények és jelenségek pedig eltérő hangsúllyal jelennek meg benne. Önéletírása messze nem száraz adatok halmaza, és nem is precízen vezetett napló, hanem élettapasztalatainak utólagos, írásban rögzített értelmezése. Az emlékirat az emigráció első napjait igen részletesen tárgyalja, hiszen menekültként átkelni Európán, majd Liverpoolból Kanadába hajózni minden bizonnyal igen emlékezetes élmény lehetett. A memoár szerint a Vöröskereszt munkatársai az összes menekültet a labour, azaz kétkezi munkás kategóriába sorolták, melyről Zwickl igen keserűen emlékezett meg. Ennek (is) tulajdonította, hogy magyarországi életnívójának és szakmai múltjának megközelítően megfelelő állást sem kapott. Ahogy a történeti áttekintésben erre utaltam, az emigrációba vonult magyarok jelentős része a kezdeti időszakban csak kétkezi munkásként tudott elhelyezkedni,31 így Zwickl Jenő sorsa ebben nem tekinthető egyedi esetnek (Kovács György sorsától azonban nagyon különbözik). Zwickl Jenő önéletírása a kétkezi munkába kényszerülésről, a nyelvi nehézségekről kifejezetten elkeseredett hangnemben ír, de a hagyatékában fennmaradt újságcikkek hangvétele árnyalja a képet. A hagyatékot tüzetesen tanulmányozó
