LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE

Takáts Endre: Az iratbegyűjtési munkákról. • 1952. [LH 1952/1. 49-52. p.]

->ja.> kat gyűjtsék előre egybe, hogy amikor mi a kijelölt napon megje­lenünk,, kBnnyén és gyorsan végezhessünk. Mint kiderült- egy-két e~ nettől eltekintve - semmit sem tettek az ttgy érdekében. Még jó ?oÜp ka az@&nal fel tudfünte jutái a padlásra, s nem kellett hosszú' órákig várakoznunk a kulcsra, így állott elő azután az a lelfiét-,' hogy az eredetileg előirányzott sápi lo késség helyett 5-7 község anyagét tudtuk csak egy nap behozni* Mig fiákról', '££•­ókra^ szekrényről szekrényre járva a hivatali helyiségekből is • összekotortuk pl. a képviselő testületi jegyzőkönyveket' vagy 1 számadásokat, sok idő telt el, pedig mindenhova vittünk magunkv kai hevedereket és iratborité lemezekéig hogy a cseppfolyós a­nyagot összekössük. - Be, azért sem lehetett t!5bb k&ssséget elAn* tenni egy nap, mert a 3,5 tonnás teherautó 6-7 sőt néha 3-4-község anyagával rendszerint megtelt. így esett meg* hogy Kapu­várra , Zsiráraf Ivánra, és Babótára kétszer 'is ki kellett ®e»­nünk« ' /' • .'. ' '•• A btgyUjtéft az elff mapoa úgynevezett Mojt-Őornyps;". módszerről kíséreltem neg. Sopronból'kifelé menet több község' csomópontjá­ban egy-egy embert hagytam le, : *|Tpgy mire az ttt végén megfordul­•va. estefelé visszaérkeztünk £-3 szomszédos község iratanyagát rendezze és kötegelje, hogy már csak a kocsira rakás átáradjon, íz a.módszer azonban nem vált be két okból; lo/ a rendelkezé­semre 'álló kevés, munkaerő az ut legtávolabbi pontjára csaknem' teljesen elfogyott is^ másodmagammal maradtam. 2e / Sehol sem kap­tunk a tanácstól segéderőt, pedig fentebb emiitett kSrlevelsa­ben ezt kifejezetten kértem., .biszen mindkettőnk érdekéről volt szév így a.második úttól kezdve valamennyiemt @gyszerre dolgon­.túnk brigádszerüen s a padlásén vagy pintében valé Ö'ssseko'to'* • zéstó'l kezdve a le- illetve felhordáson át a kocsiba rakásig valamennyien egyformán dolgoztunk. Olyan helyeken% ahol az a­n'yag nagyon messze volts láncszerűen adogattuk egymásnak az a~ nyagot és 2 vagy 3 lerakással jutottunk a kocsiig* Íz a munka annyira kimerített benníinketj hogy estefelé alig álltunk, a lá­bunkon, a- Az átvett anyagról' minden községben átaáíai-átvételi jegyzőkönyvet vettünk fel két azonos példányban,, Eánek meggj&Qjf­sitására előre elkészített jegyzőkönyv formulákat, vittünk ma­gunkkal, amelyekbe csupán az anyagra. von9|&]f]ozó közelebbi adato­kat kellett a helyszínen beirnunk* Az anyag állapotának dezo­láltsága persze nem tette lehetővé, hogy mindenütt teljes »OUr tősséggel megállapíthassuk pl. az évjáratokat, & igy sok eset­ben ások csak megközelítő pontossággal kerültek a 'jegyzőkönyv* be. A beszállítandó anyag kiválasztásánál"általában a felszaba­dulás éve volt a határ, de ahol azt tapasztaltam, hogy az ira­tokat még a felszabadulás .utáni'évekből mm becsitlik semmire^ 19'^9-ig minden érdemleges anyagot elhoztam. Innék azután - mint a keserves tapasztalás mutatja «- nagy hátrányai is lettek* Több helyen ugyanis a járási tanácsok pénzügyi ellenőrző szervei•*­dott okfe^I kifolyólag keresték a k-5 év előtti adóf őköny'veket vagy számadási főkönyveket, s igy kénytelenek voltunk hetek munkájával az egyelőre összezsúfoltan tarolt több mint 3 vagon anyagot nagyjából szortírozni, hogy a. fentebb emiitett kivánsá-­goknak az adófőkSnyvek és számadási könyvek visszaküldését ille-

Next

/
Thumbnails
Contents