LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE

Kovács Eleonóra: Az iratmentés igénye A Magyarországi Evangélikus Egyház egyházközségekben őrzött iratairól. Levéltári Szemle, 71. (2021) 3. 23-39.

35

2021/3. ▪

23

–

39.

Az iratmentések megkezdése előtt azt is meg kell vizsgálni, hogy mire terjedjen ki az egyes intézmények illetékessége és gyűjtőköre, s ha a folyamat lezárult, akkor a korábban átvett, de a másik intézmény illetékességébe tartozó iratanyagot át kell adni. Mivel az evangélikus levéltárak anyagának digitalizálása jó eredményeket mutat, ezért az, hogy a papír alapú iratot hol őrzik, a kutatás szempontjából másodlagossá válik az idő előre haladtával, ettől függetlenül törekedni kell az illetékesség figyelembevételére.

Az intézmények későbbi fejlesztéséről, fenntartásáról természetesen lehet és kell gondolkodnia a fenntartónak, mivel térben nem kiegyensúlyozott az elhelyezkedésük, de e tanulmány a távolabbi jövőt nem érinti, nem is feladata, most kizárólag az iratmentés és az elkövetkezendő 10–15 év működőképességének vizsgálata a célja ennek az „írásban gondolkodásnak”.

Őrzőhelyek és lehetőségeik

Az alábbiakban a gyülekezeti iratmentések egyik lehetséges módját vázolom fel a gyűjtemény, a lehetséges ellátandó terület és a beszállítandó iratmennyiség megnevezésével, valamint az elhelyezésre, a gyűjteményfejlesztésre vonatkozó háttérinformációkkal. A begyűjtendő/mentendő iratmennyiség megadásánál a jelenlegi egyházkerület–egyházmegye beosztásokat és a 2007–2012-es GYT-felmérés adatait vettem alapul, amelynél a valójában beszállítandó iratmennyiség kisebb. (Az iratmentésnél az egyes intézmények által ellátott terület nem feltétlenül kell, hogy az alábbiakban vázoltak szerint alakuljon: iratmennyiség, raktározási lehetőség és szándék függvénye.)

■ Evangélikus Országos Levéltár: Az EOL az országos hatáskörű szervek anyagát gyűjti, s itt található az egyházmegyék anyaga is 1952-ig, valamint olyan gyülekezeti és személyi anyag, amely veszélyeztetettsége okán, iratmentési célból, valamint evangélikus hungarikaként került az intézménybe. A levéltár az Üllői úti evangélikus székház felújítása óta törzsanyagával költözhetett vissza az épületbe, nagy mennyiségű irat van Budapest Főváros Levéltára épületében bérelt raktárban. Az intézménynek a jelenben termelődő országos iratokkal kapcsolatos kötelezettsége is növeli az átveendő iratok körét. Jelenleg 1500 iratfolyómétert őriz. Ideális esetben, ha az intézmény raktárhelyzete megoldódik a fővárosi gyülekezeteket, valamint a főváros környéki egyházmegyék irataanyagának mentését is segíthetné, s ezzel komoly szerepet vállalhatna a magyarországi evangélikusság néhány fontos történeti helyszíne iratainak biztonságba helyezésében. Az EOL eddigi működése során is – lehetőségeihez mérten – mindig elkötelezett iratmentő tevékenységet folytatott. Ellátandó területe lehetne: Pesti Egyházmegye (a főváros egy része), valamint az Észak-Pest Megyei és a Budai Ev. Egyházmegye anyaga: 166 ifm.

Az iratmentés igénye