LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Kovács Eleonóra: Az iratmentés igénye A Magyarországi Evangélikus Egyház egyházközségekben őrzött iratairól. Levéltári Szemle, 71. (2021) 3. 23-39.
34 Levéltári Szemle 71. évf . Nyugati kerület: 680 ifm Fejér-Komáromi: 48 ifm Győr-Mosoni: 291 ifm (benne a győri levéltár anyaga is) Somogy-Zalai: 73 ifm Soproni: 145 ifm (benne a soproni levéltár) Vasi: 67 ifm Veszprémi: 56 ifm Következtetés Az iratmentésnél figyelembe veendő anyag mennyisége az 1983-as fondjegyzékben szereplő 1950-ig terjedő iratanyag mennyiségénél több lenne, ám a 2007–2012-es felmérésben szereplőnél kevesebb, mivel az anyakönyvek levéltárba kerülése, illetve gyülekezeteknél történő további őrzése nyitott kérdés. Minimummal mennyiséggel (1983-as adat) számolva kb. összesen 600-700 ifm a gyülekezeteknél lévő iratanyag, ami egyházkerületenként kb. 200-230 ifm; de ha ennek a jelenlegi adatok alapján nagyobb mennyiségét vesszük figyelembe, s ez a helytálló, akkor sem több 350-400 ifm-nél egyházkerületenként. Az iratmentés lehetséges módjai – a meglévő levéltárak A próbaképpen megkérdezett gyülekezetek, illetve a kollégák véleményét ismerve, valamint saját tapasztalataimból kiindulva is látszik, hogy az iratok levéltárban való elhelyezésének többféle módja lehetséges, amelyek már pusztán az ötlet szintjén is meglehetősen különbözőek: a) egy központi helyre gyűjteni, b) a működő intézmények közül (az egyházkerületek miatt) három kiemelt helyre beszállítani, c) a működő intézmények mellett az ország keleti és nyugati felében egy-egy új intézményt létrehozva gyűjteni és később elhelyezni. Ahogy haladtam előre az adatok átvizsgálásában és a meglévő intézmények szabad raktárkapacitásáról információkat kaptam, egyre inkább az tűnt számomra hatékony megoldási javaslatnak, ha nem az említett lehetőségek valamelyike felé közelítünk, hanem kiindulásként a meglévő intézmények részvételével a régiós megoldásból indulunk ki. Ezt a gondolatot erősíti az a tény is, hogy a gyülekezetek közül többen már kinyilvánították, hogy míg a térben hozzájuk közel lévő levéltárba megfontolnák irataik beadását, addig a tőlük távol eső helyre nem szívesen adnák be, ez esetben inkább választanák a további őrzést. A teljes centralizálást a megkérdezettek sem biztonsági okokból, sem a már említett térbeli távolság miatt nem támogatnák. Arról nem is beszélve, hogy az ország evangélikus gyűjteményei egyúttal kutatóhelyek is, az ottani és a környékbeli közösség identitásának erősítői, valamint a külvilág felé is az evangélikus kultúra, történeti hagyomány közvetítői, ezért ezek fenntartása, működtetése több okból is fontos a közösségek számára. Kovács Eleonóra
